36.Fejezet-Party Hard

Sziasztok:)
Gondolom kíváncsiak vagytok, hogy lesz e kisbaba.:)) úgyhogy nem húzom az időt.♥ elég gagyi rész lett és nem is hosszú de azért remélem tetszeni fog.:))
Jó olvasást!

Két icipici csík. Boldog voltam, de sírni is tudtam volna. Boldog voltam, mert gyermekem lesz, de szomorú mert nem lehetek többé már az az ember ami régen voltam..és eleve a rajongók mit fognak ehhez szólni? 
-Melody anya leszel.-pusziltam meg az arcát.
Kezeit a hasára tette és egy szót sem szólt. 
-Gratulálok.-ölelte meg Ell.
Meldoy szótlanul ült a kanapén. Remegett és sírt.
-Kicsim figyelj!-térdeltem le elé.-Ha nem szeretnéd még, nem kell megtartanunk! Ez a te döntésed! Az lesz amit te szeretnél! Én minden döntésedet támogatni fogom! Ahogy te érzed az lesz!
-Ő a mi kisbabánk! Soha nem ölném meg! Soha! Csak most még nem tudom felfogni ezt a dolgot..Ne haragudj.
-Melody drágám! Ne félj! Minden rendben lesz!-csókoltam meg.-Inkább feküdj le aludni. Hátha jobb lesz.
-Szeretlek.
-Én is.
Megfogtam a kezét és bevezettem a szobájába. Megvártam míg elalszik aztán pedig kimentem a nappaliba Eleanorhoz.
-Teljesen össze fog omlani..-nézett rám.
-Dehogy! Nem lesz semmi baja! Csak most még gyenge és váratlanul érte ez a dolog. Ne félj!
-De mi van, ha bedilizik? Beleörül ebbe a dologba?
-Nem fog hidd el! Vigyázok rá!
-Biztos?
-Ezer százalék!
-Szerencsés lány Melody hogy egy ilyen fiú a barátja!
-És szerencsés lány hogy egy ilyen lány a legjobb barátnője.-mosolyogtam.-De jut is eszembe mi a helyzet közted és Zayn között?
-Semmi.-mosolygott.-Megbeszéltünk mindent és eldöntöttük, hogy inkább fiú lány barátság marad köztünk. Valahogy jobbnak láttuk így. Túl sokat veszekedtünk. 
-Nem rossz?
-Nem egyáltalán nem. Szoktunk beszélgetni telefonon, úgyhogy minden oké.
-Akkor megnyugodtam. Féltem, hogy összetörtél vagy rosszul viseled.
-Nem, teljesen jól vagyok.-mosolygott.
-Nem vagy fáradt?
-Nem.-mosolygott.-az előbb ébredtem fel.
-Ja. Hát aki megteheti- nevettem.-Én viszont, ha nem haragszol elmennék aludni, mert London messze van és kifáradtam.
-Persze menj csak!-ölelt meg.-Aludj jól.
-Köszönöm. Te is.
Bementem Melody szobájába. Bebújtam az ágyba és a plafont kezdtem bámulni, amikor meghallottam azt a gyönyörű csilingelő hangot.
-Harry. 
-Igen kicsim?
-Szeretlek.-bújt oda a mellkasomra.
-Én is nagyon szeretlek titeket.
-Ugye soha többet nem leszünk külön..
-Soha.-pusziltam meg.-Ígérem soha.
-Biztos?
-Biztos. Megígérem. Mindig veletek leszek. Örökké és annál is tovább.
-Annyira hiányoztál már.-csókolt meg.
-Te is nagyon. Aludni se tudtam. Üres volt nélküled még az ágyam is. Nem volt kit magamhoz ölelnem..semmi nem volt jó nélküled..
-De most már itt vagyok.-mosolygott.
-Itt vagytok.-csókoltam meg.
-Biztos készen állunk rá?
-Ha te úgy érzed akkor biztos!
-De apu mit..
-Pszt..Ne aggódj! Mindent megbeszélünk vele is. Ne félj!
-És mi van, ha újra szakítunk? Ha újra egyedül leszek..És itt leszek egyedül egy kisbabával..Akkor..
-Melody.-suttogtam és az ujjam a szájára tettem.-Nem kell ettől félned. Soha többet nem választanak el minket egymástól! Soha többet. Ígérem.
-De, ha mégis?
-Nincs de ha mégis! Téged szeretlek a világon a legjobban! Mindig veled leszek! Történjen bármi!
-Én hiszek, neked. De az ígéreted tényleg ne szegd meg!
-Nem fogom! Nagyon szeretlek Melody! 
-Mindennél jobban? 
-Azt nem mondhatom..
-Tudtam, hogy nem mondtál igazat az előbb! Van valakid! Tudom!
-Melody nyugodj meg! Nem téged szeretlek a legjobban a világon ez tény! Mert mást szeretek már..
-Harry, hogy tehetted ezt?-fakadt sírva.
-Mást..Aki fiatalabb nálad, és úgy fog hívni téged, hogy "anya"!
-Úgy utállak!
-Tudom, hogy nem így van!-nevettem.
Egy szót sem szólt csak rám ugrott és egy csókot nyomott a számra. Aztán még egyet és még egyet. Mikor ajkaink elszakadtak egymástól a szemebe nézett és azt mondta.
-Ha kisfiunk lesz azt szeretném, hogy olyan legyen mint TE! Olyan tökéletes, kedves, és..és..nem tudom..téged a tökéletes szóval lehet csak kifejezni..Imádlak!
-Én és a tökéletesség?-nevettem.-Soha nem leszek az..
-Már az vagy.-nyomott egy újabb csókot lágy ajkaival a számra.
-De ha lányunk lesz olyan legyen pont mint te! Olyan kis gyönyörűség! Olyan kis angyalka! Az én kis angyalkáim.
-Nagyon nagyon imádlak téged Styles!
-Én is téged Scott!
Egy utolsó úgymond jó éjt csókot nyomott a számra és lemászott rólam. Mellettem feküdt az ágyban. Tenyeremet a hasára tettem ő pedig a kezét az enyémre. Ujjainkat összekulcsoltuk és úgy aludtunk el.

*Niall szemszöge*

A szobában ültem és az ujjaim tördeltem. 

-Nem tudtam mi van Harryvel. Melody vissza fogadta? Vagy egyáltalán megtalálta? Mi van ha letámadták? Ki tudja mi lehet vele? A telefonját nem veszi fel. Mi van ha történt vele valami?

-Niall édesem..Ne félj!-guggolt le elém Julia.-Semmi baja nincs. Hidd el Melody vissza fogadta! Nem kell félned. Érzem, hogy minden rendben van és, hogy épségben van!

-Mi van ha mégsem?

-De hidd el jól van! Inkább feküdjünk le aludni..Reggel újra meg próbálod felhívni.

-De én így nem tudok elaludni..

-Majd segítek.-mosolygott.

Megfogta a kezem, felállt és felhúzott magához. Magához ölelt és egy érzelmes és gyengéd csókot nyomott a számra. Gyengéd volt és édes. Ajkaink percekig egymásra voltak tapadva. Nem akartam, hogy szétváljanak, de muszáj volt. Megszólalt a telefonom..

-Jajj Nialler hagyd már!-húzott vissza magához.

-Ezt muszáj megnéznem!

-Na kérlek!

-Kicsim.-mosolyogtam rá.

Amikor megpillantottam a kijelzőt örömömben felkaptam Juliát és érzelmes csókkal kifejeztem neki boldogságom.

-Mi történt?

-Harry írt!

-Mit? Olvasd fel! 

-"Bocsi haver hogy nem vettem fel a telefont, de nem volt rá olyan alkalmam.. Amikor ideértem Melodyval kibékültünk. Minden rendben ment..De aztán felhoztam a baba dolgot..És hát eléggé kiborul.:( de aztán amikor megnyugodott megcsinálta a tesztet és kiderült, hogy apa leszek..♥ Életem egyik legszebb napja ez a nap! Soha nem akarom elveszíteni! SOHA! Mindennél jobban szeretem őket! És kérlek ne haragudj amiért csak így közöltem veled ezt a dolgot, de nem volt alkalmam felhívni..A fiúknak is elmondhatod, mert Melody már alszik és nem tudok, a többieknek írni, mert félek, hogy felébred..Holnap ha tudlak hívlak titeket!:)

Jó éjt nektek! Ja és üdvözlöm Júliát!:3"

-Melody terhes!-ugrott a nyakamba.

-És fiatal..

-Niall ne legyél már ennyire pesszimista! Mindig csak a rosszat látod mindenbe..Fiatal..és mi van akkor? Boldogok nem? De! Akkor meg mi ezzel a baj? Lesz egy kisbabájuk ami még jobban össze köti őket!

-Igen épp ez a baj..Még fiatalok egy kisbabához.

-Ha szeretik egymást akkor nem! Melody 17 éves lesz..Van aki fiatalabban már anya lesz..

-Kérlek ezen ne veszekedjünk! Ezt majd ők eldöntik..Szeretlek!

-Én is kivéve akkor amikor ilyen vagy..

-Ne haragudj..

-Nem haragszom.-csókolt meg.-Inkább menjünk le közölni a fiúkkal a hírt! 

-Nem lenne jobb sms-t írni nekik?

-Nem!-nevetett.-Na gyere.-fogta meg a kezem.

A fiúk a nappaliban filmeztek. 

-Srácok! Mondani akarok valamit!

-Mi az haver?-jött oda mellém Loui.

-Melody babát vár.-mosolyogtam.

-De basszus Niall! Neked Juliának hívják a csajod.-nézett rám furán Zayn.

-Hülye vagy!-röhögtem.-Harry barátnője terhes!

-Basszus keresztapa leszek!-csillant fel Loui szeme.

-Úristen ez komoly?-mosolygott Liam.

-Aham. Az előbb írt egy sms-t, hogy apa lesz.

-De ezt miért sms-be közli?-húzta fel a szemöldökét Zayn.

-Zayn ne legyél már te is pesszimista..-nézett rá Julia.

-Én nem vagyok az de na..Egy ilyet nem így szoktak közölni..

-Igen ez tény és való, de írta hogy nem volt alkalma felhívni..és most meg már Mell alszik és nem akarja felébreszteni.

-Hát ezt meg kell ünnepelni.-ujjongott Louis.

-De majd csak akkor ha Hazz hazajön.

-De egy pezsgőt azért ihatunk nem?-nevetett.

-Nekem nincs ellenemre.-nézett rám Julia.

Nem tartottam most olyan nagyon jónak, de ha ők ezt akarják akkor legyen. Kibontottunk két pezsgőt és a poharak máris tele voltak mindenféle itallal. Az ötödik pohár után már csak annyira emlékszem, hogy Juliát a karjaimban tartva futottam fel vele a lépcsőn..

*Reggel*

Félálomban voltam amikor egy puha kéz simította végig a hátam. Minden porcikám beleremegett. A puha kezet apró icipici puszik követték amitől libabőrös lettem. A puha és tökéletes kéz a hasamra kúszott és azt cirógatta tovább miközben az apró puszik a hátamat kényeztették. A gyengéd kéz ujjait összefontam a sajátjaimmal majd a számhoz húztam és egy puszit adtam rá, végül pedig megfordultam és kinyitottam szemeim. Egyszerre láttam egy csodát és egy borzalmat. Julia még így reggel is csodálatos volt. Gyönyörű arca és eszméletlen szemei még most is az őrületbe kerget ha meglátom..De amikor szemeim levettem róla és a szobát megpillantottam nem tudtam mi történt..mindenhol ruhák pólók az ágy szélén, nadrágok a földön, Julia melltartója az ablakban..

-Te jó ég..Itt mi történt?

-Hát az este jól éreztük magunkat.-kacsintott.-Vagyis inkább gondolom.

A fejem majd szét hasadt a fájdalomtól..Semmire nem emlékeztem. Egy csókot nyomtam szerelmem szájára és kikeltem az ágyból. Julia nevetni kezdett amikor felálltam. Nem értettem mi volt ilyen nevetséges mindaddig amíg végig nem néztem magamon..

-Hopp.-nevettem én is. 

Gyors magamra húztam egy alsó nadrágot és kutatni kezdtem a telefonom után. Amíg én a készüléket kerestem Julia is magára húzott egy fehérneműt, majd hátulról átölelt és megpuszilta a nyakam.

-Azt hiszem az este valami jót csináltunk.-nevetett.

-Én is így gondolom.-csókoltam meg.-De most jól jönne egy fejfájás csillapító.

-Mi lenn ha lemennénk a fiúkhoz?

-Hát ő...hogy is mondjam...előtte legalább egy pólót vegyél fel édesem.

-Hupsz tényleg.-nevetett.

-Csak én láthatlak így!-csókoltam meg.

-Te nem veszel fel semmit?

-Vegyek?

-Hát ha nem akarod, hogy erre a tökéletes testedre valamelyik haverod rá másszon akkor jobb lesz.-kuncogott.

Magamra kaptam egy trikót, Julia pedig az egyik pólóm és lementünk a nappaliba..Vagyis oda akartunk, de az a hely ott akkor nem látszott nappalinak.

-Te jó ég..Lehet sok volt a pezsgő?-nézett rám Julia.

-De jó lett volna ha csak pezsgőt isztok..-nézett lenézően ránk Liam amikor észrevette, hogy lementünk..