10. Fejezte-"Az a lány..."

Sziasztok! ;)

Meghoztam a 10. fejezetet :) Remélem tetszeni fog! ^^ Köszönöm a komikat! És kérlek titeket, hogy írjatok még sok-sok kommentet :) Nektek max 5 perc, de nekem nagyon jó érzés :3

Jó olvasást! <3

Ültünk az autóban, nem tudtam, hová megyünk. Bár kérdezgettem Harryt, de ő csak annyit mondott, hogy az titok és  meglepetés. Reménykedtem benne, hogy nem lesz túl hosszú még, az a meglepetés hely, de végül is vele vagyok így még a világ végére is elmennék. 

-Annyit mondok, hogy Zaynt és Ellt kitesszük Zayn házánál, így mi kettesben lehetünk.-mosolygott Harry.

-Rendeben.-viszonoztam a mosolyt.

Harry lehúzta az ablakot, ami az első és a hátsó ülés között volt és szólt Zaynnek.

-Zayn nemsokára otthon vagy, vagy vagytok!-nevetett.

-Oké.

-Mi?!-húzta fel a szemöldökét Eleanor.

-Nyugi már!-fordultam hátra, hogy rákacsinthassak.-Bízz Zaynbe!

Ell mosolygott, majd megpuszilta Zayn arcát. Harry megszólalt, hogy megérkeztünk Zaynhez. Elköszöntünk egymástól, majd Eleanorék kiszálltak a kocsiból. Már csak én és Harry voltunk a kocsiban. Néma csend volt a kocsiba, majd Hazza megtörte a csendet. 
-Mond Melody! Mi történt a kezeddel?-érdeklődött.
-Hát...tudod...egyszer mentem haza a suliból és ...hát...elütött egy autó...-nyögtem ki nagy nehezen, visszafogva a sírást.
-Jesszusom! Ez...ez borzasztó! És mikor?
-Hát arra nem emlékszem mivel emlékezetkiesésem lett...annyit viszont tudok, hogy az indulás előtt...
-Sajnálom...Amúgy milyen indulás?
-Londonos-mosolyogtam
-De hát itt vagy!-húzta fel a szemöldökét.
-Tudod, hamarabb jöttünk volna, de kórházba kerültem.
-Ja értem...és még mi bajod lett?
-A lába eltört, de az nem súlyosan így az csak pár napig volt gipszben. Agyrázkódás, kéztörés, emlékezetkiesés. Ja meg infúzión voltam. De szerencsére semmi maradandó.
-Ohh...sajnálom...remélem hamar rendbe jön a kezed!
-Áhh...pár hét.-mosolyogtam.
Megint egy kis csend lett, amit szintén Harry tört meg.
-Melody kérlek csukd be a szemed!
-Miért?
-Ne kérdezősködj, csak csukd be!
-Rendben.
Hallottam amint Harry becsukja az ajtaját, majd azt észleltem, hogy az én felőlem lévő ajtó nyílni kezd. Harry megfogja a kezem, segít kiszállni, majd a kezét a szememre teszi, miközben becsukja a kocsiajtót, majd le is zárja. Keze olyan selymes és gyengéd volt. Éreztem lágy keze illatát.
-Harry hova viszel?
-Nyugi Melody! Nyugi...Bízol bennem?
-Bízok!
Inkább hallgattam és mély levegővételekkel magamba szívtam Harry édes illatát.
-Mi az Melody rosszul vagy?-aggódott.
-Miből gondolod?
-Hát...tudod...olyan  furcsán veszed a levegőt!
Gyors gondolkodásba estem, hogyan magyarázzam a furcsa légzést, így rögtönöztem.
-Ha izgulok mindig így veszem a levegőt.
-Akkor jól van!-sóhajtott.
-Mikor érünk oda?
-2 perc.
-Olyan sokára?
-Melody!
-Kérlek Harry ne Melodyzz!
-Akkor, hogy a fenébe szólítsalak, talán Izabellának?
-Fogd be!
-Na de most komolyan hogy hívjalak?
-Melcsi.
-Rendben Melcsi. De tudod, nekem a kedvenc lány nevem a Melody.
-Harry ne hazudj!
-Nem, nem hazudok! Komolyan! Mindig is azt akartam, hogy ha lányaim lesznek, Melody és Darcy legyen a nevük.
-Ez aranyos.-mosolyogtam.
-Megérkeztünk. De még nem nyisd ki a szemed!
-Rendben.
Harry levette selymes kezeit szemeimről. Nem hallottam, hogy lenne körülöttem valaki így résnyire nyitottam a szemem. Harry ott állt előttem és vigyorgott. 
-Tudtam, hogy nem bírod ki!-nevetett.
-Gonosz vagy!
-Gyere ide ölelj meg!-majd izmos kajait körém fonta.
Ölelése gyengéd volt és nagyon jó érzés. Nem láttam semmit, egy hófehér szobán kívül. 
-Melcsi gyere velem!-fogta meg a kezem.
Én nem ellenkeztem, mentem utána.
-Te jó ég Harry!
-Tetszik?
-Gyönyörű!-ámultam.
Egy olyan helyen voltunk, ami csak a mesékben létezik. De tényleg csak a mesékben. 
-Én...én...én álmodom igaz Harry.
-Nem...Melody nem álmodsz ez a valóság.
Minden televolt virágokkal életemben nem láttam még ilyen szép helyet. Zöld, rózsaszín, piros, sárga...minden színű virág volt. Egy gyönyörű rét volt, és a közepén egy kis asztal, 2 személyre terítve. Bár este volt körülbelül 11 óra, de ki volt világítva. Az asztalon gyertyák pislákoltak. 
-Ne csak álljunk itt, gyere ülj le!-fogta meg a kezem.
Kihúzta a széket, hogy le tudjak ülni, majd ő is leült.
-Nem készültem annyira nagy kajával, mivel nem tudom, mit szeretsz, meg nem is annyira tudok sütni főzni, így nem is próbálkoztam avval, hogy az első találkozásnál megmérgezzelek.-mosolygott.-Egy pillanat és jövök.
-Persze.
Egy szempillantás alatt eltűnt. Nézelődtem jobbra, balra, fel, le imádtam a látványt. Egy pillangó is leszállt az asztalra. Nem bírtam ki, hogy ne énekeljek.

Ezt énekelte Melody: Butterfly

Nem vettem észre, hogy Harry visszajött...Amikor végeztem az énekléssel, Harry elkezdett tapsolni, én pedig elpirultam...

-Ja, hogy te énekelni is tudsz?!

-Jajj Harry...ezt hagyd abba...nem szeretem, ha hazudnak.

-Én nem hazudom...de, ha nem akarod, hogy dicsérjelek, akkor hagyjuk.

Egymásra mosolyogtunk.

-Na gyere, együnk.

-Benne vagyok.-nevettem.

Az asztalon mind a kettő tányéron volt kettő-kettő takó. 

-Remélem szereted.-nézett rám.

-Hát...

-Nem?!

-Még nem ettem.-mosolyogtam.

-Akkor itt az ideje megkóstolni.

-Szerintem is.

Beleharaptam, és igen finomnak találtam.

-Na, hogy ízlik?-érdeklődött Harry.

-Ez isteni!-haraptam bele még egyet.

Harry csak nevetett, majd ő is elkezdte enni az övét.

-Harry megeszed, az enyémet is?

-Edd csak meg!

-De nem bírom megenni.

-Én sem kérem...

-Akkor vidd haza Niallnak!

-Biztos?

-Persze! Mond, hogy én küldöm!

-Rendben.

Harry felkapott a székről és a karjaiba vett. Úgy éreztem, hogy ez a nap, nem lehet már jobb,  de ahogy felkapott, tudtam, hogy ő még jobbá tudja tenni. Egy szobába vitt, amit egy táncparkett lehetett, vagy inkább egy bálterem. Bekapcsolta Daniel Powertől a Bad Dayt és arra 'táncoltunk' már amennyire arra a zenére lehet táncolni... Csodálatos volt. Átöleltük egymás. A fejem a vállába fúrta és úgy lassúztunk. Harry néha-néha énekelt egy kicsit, ami nagyon jó volt. Amint vége lett a zenének, Harryvel eltávolodtunk egymástól, de nem sokat, csak már nem voltunk összeölelkezve. Harry a két kezét az arcomra tette. Egyre közelebb hajoltunk egymáshoz, aztán még közelebb, közelebb, amikor az ajkaink már szinte súrolták egymást. Nagyon akartam azt a csókot, már az illatát éreztem Harrynek, mindenem azt súgta, hogy csókoljam meg, de tudtam, hogy nem szabad....

-Harry! Állj! Neked más lány tetszik!

-Ezt meg honnan veszed Melo...Melcsi?!

-Te magad írtad nekem tegnap facebookon.

-Azt hiszem, nem értetted meg, amit mondtam...

-De megértettem! Neked nagyon tetszik egy lány, akibe szerelmes vagy...-hajtottam le a fejem.

Harry megfogta az állam felemelte, majd megcsókolt és így szólt.

-Az a lány, akibe én fülig belezúgtam, azt a lányt én egy kamerán keresztül ismertem meg. Gyönyörű hosszú szőkés barna haja vakító mosolya világító kék gyöngy szeme és édes természete van. A Legjobb barátnőjével voltak fent twitcamon. Nagyon hasonlítanak, csak mindössze annyi, hogy a másik hölgynek tejcsoki barna haja van. Amint megláttam, és meghallottam a hangját, beleszerettem...-mosolygott Harry miközben a szemembe nézett.-Tudtam, hogy ő lesz az igazi, bár azt is tudtam, hogy sosem fogok vele találkozni...de szerencsére nem jól tudtam...mivel, most itt áll velem szemben, és látom, ahogy a könnycseppek hullanak az arcán...Gyönyörű kék szemei így még szebbek, mint máskor. Most arra várok, hogy az a lány akibe én fülig beleszerettem és szerelmes vagyok, viszonozza azt a csókot, amit az előbb adtam neki.-kacsintott Harry.

A könnyeim csak úgy folytak le arcomon...nem hittem el, hogy Harry tényleg engem szeret, egyszerűen nem bírt eljutni a tudatomig...de kit érdekel, elhiszem e?! Már megcsókolt, el kéne, hinnem, hogy szeret...Élveztem azt a kettő másodperces csókot...Most meg mire várok?! Magamhoz húztam Harryt majd megcsókoltam...ajkai édesek voltak, mint a méz, selymesek...élveztem, imádtam...egy kis idő múlva pedig elhúzódtam tőle, megsimogattam az arcát és így szóltam.

-Az a lány pedig félreértett valamit...de már elmagyarázta neki az a fiú, akit mióta hallott róla imád...a lány visszaadta a fiúnak a csókot, amit az úr már annyira várt.-kacsintottam, majd ajkaink megint egymásra tapadtak.

Megint eltávolodtunk egymástól. Kimásztam Harry karjai közül. Elsétáltam a magnóhoz és elindítottam. Pont egy alkalomhoz illő zene szólalt meg, a She Will Be Loved. Visszamentem Harryhez, aki, szintén kezei közé vett. Karjai a derekamon voltak. Ajkaink egymást melegítették. Sosem éreztem ilyen jól még magam senkivel. Tudtam, hogy Harry az igazi. Minket senki nem választhat szét.

9. Fejezet-"Ki ez? Mi ez?"

Sziasztok!

Meghoztam a 9. fejezetet, remélem tetszeni fog :) Nagyon szépen köszönöm az eddigi kommenteket <3 Ja és komikból elfogadok hideget, meleget :) Ha valami ne tetszik a blogban, szóljatok, megpróbálok javítani rajta ^^

Jó olvasást! :3

„Kedves Naplóm!

Amikor a gépünk leszállt, nem tudtam mennyi lehet az idő, mivel nagyon kellett sietnünk. Amint a csomagjainkat felvettük, már rohantunk a taxihoz, mert anyáék előre gondolkodtak és rendeltek taxit, így nem kellett várnunk. Mindenki kezében 2-2 táska, vagy bőrönd volt, kivéve az enyémbe. Én mindössze 5 darab párnát 'cipeltem', mert ugye én nem erőltethetem meg magam, a baleset miatt. 2 taxi várt minket, a repülőtér előtt. Gyors bepattantunk, majd útnak is indultunk a szállásunkhoz. Kiderült, hogy mindenki tudott a meglepetésről, kivéve én. Az a meglepetés, pedig igen meglepett. Egy gyönyörű házhoz vitt minket a taxi, amiről kiderült, hogy az a mi saját házunk. Anyáék a balesetem napját vették meg. Nem gondoltam volna, hogy egy kastélyban fogok élni, ráadásul Londonban!”

Amint végeztem a naplóm írásával, lementem anyuékhoz, hogy elújságoljam nekik, hogy én ma találkozni fogok Harry Stylesal.

-Mégis, hogy gondoltad ezt Melody?!-háborodott fel anya.

-Mit, hogy gondoltam?-húztam fel a szemöldököm.

-Azt édes kislányom, hogy egy idegennel elengedlek, egy idegen városba! Ráadásul, még a nyelvet sem beszéled!

-Anya nem idegen, egy világsztár, még testőr is jönne velünk, és még házhoz is jönne! Egyébként meg igenis tudok, angolul és London sem idegen, mivel 3 éve, már jártam itt.

Anya elkezdett hozzám angolul beszélni mire én teljesen nyugodtan válaszoltam is. Majd a végére, apa odajött hozzánk és felvont szemöldökkel megkérdezte, (természetesen magyarul) hogy mi a bűnbánatot csinálunk?!

-Semmit! Mindegy te maradj ki ebből!-fordultam apa felé.

-Rendeben! Már nem is zavarok!-majd kiment az ajtón.

Anya is átváltott magyarra és végül így folytatta.

-Jól van, elengedlek, de csak akkor, ha...-nem hagytam befejezni a mondandóját, beleszóltam.

-Mi, Ha? Már megint milyen feltételt szabsz ki nekem?!

-...ha Eleanort is magaddal viszitek!

-Csak ennyi?!-lepődtem meg. -Ellt természetes, hogy magammal viszem!

-Oké.-mosolygott anya.

-Köszönöm!

-De vigyázzatok magatokra!

-Persze anya, de most megyek készülődni, és szólok Ellnek, hogy ő is készüljön!

Majd felszaladtam a szobámba, vagyis Ell szobájába és szóltam neki, hogy 1 óra és Harry itt van értünk!

Láttam amint Eleanor lecsukja a laptopját, és a bőröndjéhez lép.

-Mond Melody, szerinted milyen ruhát vegyek fel?-kérdezte.

-Azt a piros-fehér pöttyös egybe ruhádat! Úgyis jó barna vagy így az pont menni fog a bőrödhöz.

-Ez jó ötlet.-mosolygott-köszönöm.

-Nagyon szívesen! De most már az a kérdés, én mit veszek fel?-gondolkodtam el.

-Ez egyértelmű!-jött a válasz.-Természetesen azt a ruhádat, amelyikben a tavalyi bankettünkön voltunk.

-Ha egyáltalán feljön még rám.

-Hogyne jönne, azóta, nem híztál inkább fogytál jó pár kilót.-nyugtatott.

Hát igen, az a ruha igen feszülős. Gyönyörű kék színe van, ujjatlan és a mellrésze tele van kövekkel. Nem kell nagy durranásra számítani, igen egyszerű fajta. Kinyitottam a bőröndömet, de sajnos nem volt elég annyi, hogy kinyissam, Odaléptem a kék utazótáskához. Azt is ki kellett egyesével pakolnom, viszont szerencsére, abba azért ott volt a ruci, de természetesen a legalján. Megpróbáltam egyedül magamra cibálni, de fél kézzel igen nehéz...így megkértem Ellt, hogy segítsen. Amint végre rajtam volt, a fürdőszoba felé vettem az irányt. Göndör szőke hajamat kivasaltam, majd tettem fel egy kis sminket, de tényleg keveset, csak egy kis alapozót, pirosítót és szempillaspirált. Szerencsére, azt a táskát, amivel menni akartam, megtaláltam így nem kellett már mást keresnem mint egy cipőt. Tudtam melyiket akarom, csak abban nem voltam olyan biztos, hogy hol is van...pár perc keresgetés után végre rátaláltam. Egy kék magassarkút választottam, ami természetesen ment a ruhámhoz és a táskámhoz is. Ell is már majdnem kész volt, amikor egy igen jó kérdést tett fel.

-Melody! Harry mikor ér ide?

-Ő...ő...ő...

-Mi az?

-Basszus elfelejtettem felhívni...

-Melody! Ne szívass! Ugye, most csak hülyülsz!?

-Nem! Én örülnék neki a legjobban, ha ez csak egy vicc lenne. Hol a telóm?

-Az ágyadon.

Oda száguldottam a mobilomért majd, Harryt kerestem a telefonkönyvben. Szerencsére kicsengett. Egy kis idő után, egy igen mély férfihang szólt, a telefonba.

-Helló Melody!

-Szia Harry. Hát ideérünk, elfelejtettelek hívni, ne haragudj, de én kész vagyok, tőlem bármikor jöhetsz!-hadartam el gyorsan.

Eszembe sem jutott, hogy ő egy kukkot sem ért, az egészből, mivel mindent magyarul mondtam. Egy fél perc néma csend után, elhadartam, ugyan ezt angolul is. Harry is azt válaszolta, hogy készen van így akkor indul is. Megbeszéltük, hogy 6-ra ideér értünk, és hozza Zaynt is, de se Ell, se Zayn ne tudjon arról, hogy ők ketten találkozni fognak. Alig 15 perc telt el és megszólalt a csengő. Leszaladtunk, majd elköszöntünk anyáéktól és kinyitottuk az ajtót. Ott állt előttünk Harry. Köszöntünk egymásnak, majd bemutatkoztunk, személyesen is. 

-Gyertek!-szólt Harry-Szálljatok be a kocsiba. Melody te ülj előre, Eleanor, te pedig hátra kérlek.

-Oké.-mondtam.

-Persze már....-súgta a fülembe Ell.-nem ér...nekem oda hátra kell ülni míg te el szórakoztok...

-Jajj Ell....hidd el élvezni fogod!-mosolyogtam.

Beszálltunk a kocsiba. Sötét volt, így Eleanor nem látta, ki ül a hátsó ülésen. 

Nekem Harry szólt, hogy Zayn hátul van a kocsiba, de Ell nem tudott róla. Beszélgettünk, amikor elhaladtunk egy lámpa mellett ami bevilágított az ablakon. Eleanor felkiáltott.

-Jézusom! Ki ez? Mi ez? Itt mellettem?

Mindenki nevetni kezdett. Harry felkapcsolta a lámpát, hogy Eleanor szemügyre vegye, a mellette ülő idegent.

-Te atya úr isten! Z...Z...Zayn?! Tényleg...te...te...te vagy az?-csodálkozott Ell.

Hallani kellett volna Eleanor hangját olyan aranyos volt...úgy meglepődött, és gondolom, de csak én gondolom, annyira örült.

-Igen! Zayn vagyok.-mosolygott.-Te pedig, ha jól tudom Melody.

-Nem.-nevetett Ell.- Én Eleanor vagyok. Ő Melody.- mutatott rám.-De engem szólíts nyugodtan Ellnek.

-ismerkedjetek, beszélgessetek.-nézett a visszapillantóba Harry.

Egy sötétített ablak húzódott az első ülések és a hátsó ülések közé. Mint egy fal...olyan volt, mintha limuzinban lennénk.

-Életemben nem láttam még ilyet!-jelentettem ki.

Harry csak mosolygott, majd néma csend állt be közénk.

8. Fejezet-Harry Eduard Jonson

Sziasztok :) 

Meghoztam a 8. fejezetet :) Remélem tetszeni fog :) Sajnos nem kommenteltek...:( De azért köszönöm az eddigi komikat is <3 Ja és köszönöm a több mint 1000 megtekintőt <3
Jó olvasást! ^^

Ell viszonozta ölelésem. 

-Melody most már megyek, mert holnap igen korán kell kelnünk, 6-kor indul a gép Londonba.-mosolygott.

-Ki kísérlek oké?

-Oké! 

Kiértünk a kapuhoz.

-Majd írok Harrynek, hogy kövessen. Meg, megpróbálok vele beszélgetni.

-De privibe!

-Persze tudom!-mosolyogtam.

-De várj Melcsi!

-Mi az?-húztam fel a szemöldököm.

-Te nem is tudsz angolul.

-Majd megoldom...

-Nem bántásnak szántam!

-Tudom...Tudom...

-Akkor majd holnap találkozunk a repülőtéren.-ölelt át Ell.

-Jó éjt!

-Neked is! Szia.

-Szia Ell.

Megvártam még lefordul a sarkon és bezártam a kaput. Felmentem a szobámba majd ledobtam magam az ágyra. A laptopom a kezembe vettem, majd rámentem a privát üzikhez. Jött egy új üzenetem. Nagyon csodálkoztam, mert Harrytől jött. Körülbelül 5 perce. Megörültem, kinyitottam és nagy meglepődésemre minden szót értettem, amit írt. (Tudni kell, hogy 3-as vagyok angolból. Sosem ment, a házikhoz is mindig a fordítót használtam, de még akkor sem lettek jók.) Nem tudtam miért tudok így angolul, de igazából nem voltam szomorú miatta. Az üzenetben ez állt.

"Szia!

Láttalak téged és a testvéredet twitcamon. Bár nem értettem, semmit, amit mondtatok, azért vicces volt, amiket csináltatok. Hallottam, hogy néha a mi nevüket is mondtátok így gondolom szerettek bennünket. Láttam, hogy követsz mindenkit a One Directionból...Gondolom Magyarországon éltek így, nem sok esélyünk van találkozni, 2013. előtt. Remélem nem voltam nagyképű, tudod még  így üzenetben nem nagyon beszéltem lányokkal, főleg nem rajongókkal, és főleg nem magyarokkal. Remélem azért tudsz angolul és érteni fogod az üzenetem.

Üdv.

Harry Styles <3 "

-Te atya úr isten!-gondolkodtam hangosan.-ez ...ez...nem lehet igaz...Harry Styles személyesen írt nekem levelet?! Úr isten!

Gyors rámentem a válasz gombra és válaszolni kezdtem az üzenetre.

"Szia Harry!

Örülök, hogy tetszett, a videónk. Eleanor nem a testvérem hanem csak a legjobb barátnőm. Én Melody vagyok. Amúgy igen jól gondolod, Magyarországon élek. Egyébként nem szeretlek titeket...Imádlak! Az, hogy 2013. előtt nem sok esélyünk van találkozni, az azt jelenti, hogy 2013-as turnétokon jöttök Magyarországra és találkozni szeretnél velünk?! Amúgy nem voltál nagyképű nyugi ;)

Puszi:

Melcsy ^^"

3-szor átolvastam a levelet, nehogy rossz legyen, vagy nehogy kihagyjak valamit. Reménykedtem benne, hogy még ma kapok választ, de, ha nem is, akkor legalább holnap. Elküldtem az üzenetet, és gyors elmentem tusolni. Nagyon siettem a tusolással, hogy minél hamarabb megnézhessem a twitterem, hátha írt Harry. Nem jött üzenet. Kicsit csalódott voltam. Azért twittereztem még, a barátnőimmel, de nem mondtam el neki ezt a Harrys dolgot. Már majdnem kiléptem, amikor láttam, hogy üzenetem jött. Gyors rámentem, Harrytől jött. Az üziben ez állt.

"Ne haragudj Melody, de tusoltam, és közben Louis elkérte a laptopom, mert a sajátját nem találja. Visszatérve a leveledre, igen, megyünk 2013-ban Magyarországra. :) Amúgy Eleanorral nagyon hasonlítotok és ezért gondoltam, hogy testvérek vagytok, ne haragudj....szégyenlem magam..."

Miközben olvastam, nevettem Harry üzenetén, de közben nem csodálkoztam Louison, hogy nem találja a laptopját. Különlegesnek tartottam magam, hogy egy világsztárral beszélgetek...és egy világsztár kér tőlem bocsánatot?! Te jó ég! Gyors válaszoltam az üzenetre, hátha még twitterezik Harry.

"Jajj Harry...Ne butáskodj már! Mindenki azt hiszi tesók vagyunk Ellel...Sőt összekevernek minket a suliban...:) Egyébként ti most Londonban vagytok?"

Elküldtem az üzit és vártam Harry válaszát. Nem kellett sokat várnom körülbelül 4 perc után már meg is jött.

-"Huhh...akkor megnyugodtam ;) Amúgy igen, Londonban vagyunk. Miért kérdezed?"

-"Csak mert holnap a 6 órás géppel indulunk Londonba. ;) <3"

-"Ugye csak viccelsz!?"

-"Nem viccelek! Elhiheted! ;) Soha életemben nem hazudtam :) Miért hazudnék pont neked?"

-"Mikor száll le a gépetek Londonban? (amúgy van facebookod?)"

-"Körülbelül 12 órakor. (Igen van facebookom. Miért?)"

-"Akkor jelölj be, ott egyszerűbb levelezni. :) Harry Eduard Jonson"

-"Rendben! ;) Szija!"

-"Szija <3"  

Elköszöntem tőle, majd gyors felmentem facebookra és bejelöltem. Először furcsállottam, hogy ilyen neven van fent, de utána belegondoltam, mennyire igaza van, és milyen jó ötlet, ez az álnév. Amint bejelöltem rá 3 percre, már vissza is jelölt. Majd folytattuk a beszélgetést, ott ahol abbahagytuk.

-Szia Melody!

-Szia Harry!

-Most komolyan holnap indul a gépetek Londonba?!

-Igen, mármint ma hajnalban :)

-Akkor nem kéne még aludnod, hogy kipihend magad az útra?

-Hiába feküdnék le, nem tudnék elaludni :) Meg amúgy is alszok majd a.

-Én nem aludnék a helyedben ;) nézném a kilátást.

-Mindegy, még nem vagyok fáradt...:D 

-Figyelj Melody! Lehet, hogy otthon ugrálsz örömödben és sikítozol, hogy velem beszélsz, de nekem ez nagyon jók esik, hogy nem írogatod folyamatosan, hogy "Úr isten! Harry Stylessel beszélgetek! Úristen!" Tudod nekem ez nagy dolog, mert mindenki ezt csinálja...

-Hát nekem az a nagy dolog, hogy veled beszélek ;) de elhiszem, hogy milyen nehéz lehet neked így ezértsem csinálom ezt.

-Egyébként lenne kedved találkozni velem? ://

-Harry ez...ez....ez...hülye kérdés...jó hogy lenne kedvem! <3

-Holnap kimennék eléd a reptérre!

-Az nem lenne jó...inkább, majd felhívnálak, hogy hol szállunk meg, és akkor eljönnél oda...(de csak, ha neked így jó)

-Nekem ez így tökéletes lenne! ;)

-Hát ez remek! Akkor majd körbevezethetnél Londonban :) úgyis kiskorod óta ott élsz :) Felvennél egy álruhát és sétálnánk egyet.

-Ebben én is benne lennék. Egyébként Eleanornak van barátja?

-Nem, nincs...de miért kérded?

-Tudod...Zayn...szakított Periievel és nagyon maga alatt van...már 1 alig láttuk nevetni...

-És te meg arra gondoltál, hogy Ellt összehoznád Zaynnel?

-Hát...igen...szerinted ez milyen ötlet? Ááá...csak én lehetek ilyen nemnormális...nem is ismerik egymást...

-Harry! Eleanor bele van zúgva Zaynbe! Imádja! Ő a kedvence! Ez szerintem remek ötlet!

-Valójában? 

-Igen! :) Majd a sétára magaddal hozod Zaynt én pedig Ellt és akkor összeismerkedhetnek! Magukra hagyjuk őket mi pedig elmegyünk sétálni. Mit szólsz? 

-Hogy mi ketten milyen zsenik vagyunk ;) 

-Amúgy Ell és Louis, hogy vannak? 

-Nagyon jól megvannak :) Életemben nem láttam ilyen passzoló párost. 

-Akkor jó :) És Danielle meg Liam?

-Ők is remekül megvannak szerencsére :)

-És te, hogy állsz a szerelemmel?-reménykedtem, hogy az a válasz jön, amire gondolok, de sajnos nem az lett.

-Hát tudod, most tetszik egy lány :) nagyon kedves, gyönyörű, bér nemrég ismertem meg, de remélem, ő is így érez irántam, és egyszer rá jön, hogy én szívesen neki adnám a szívem <3

Amikor megkaptam ezt a választ, nemigazán maradt meg a jókedvem...mondjuk egyik szemem sírt a másik nevetett...végre Harry nem lesz egyedül, talál magának egy barátnőt, de mennyire jó lett volna, ha én és Harry...

-Ez fantasztikus :) remélem összejöttök a lánnyal :) 

-Én is remélem <3 és köszönöm a biztatást :)

-Ohh igazán nincs mit :) Megadod a telefonszámod?

-Persze, de ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek! 

-Persze hogy nem! Ez alapvető dolog!

Harry leírta a mobilszámát majd én is leírtam neki az enyémet.

-Lehetne még egy kérésem?

-Persze nyugodtan :) Neked bármikor  ;)

-Követnéd légyszi twitteren Ellt is?!

-Persze :)

-Köszönöm szépen Harry <3 Viszont én most már megyek 2 óra és nekem fél 4-kor kell kelnem...Puszi Harry köszönöm, hogy megismertél <3 Jó éjt ^^ Szia :)

-Ne butáskodj, én örülök, hogy megismerhettelek <3 Köszönöm, neked is jó éjt és jó utat szia :)

Kiléptem facebookról. Legszívesebben gitároztam volna, de nem bírtam, a kezem miatt, meg anyáék sem repdesnének az örömtől, hajnali 2 órakor. Inkább bedugtam a fülhallgatót a fülembe és elaludtam. Másfél órát, ha aludtam. Már fél 5 volt. A hajamat kivasaltam, a szempillámat kifestettem. Már csak a ruha nem volt rajtam. Nem ettem semmit, mert egy falat sem ment volna le a torkomon. A fogmosással is kész voltam. Felvettem a ruhámat ami egy csőnadrág és egy pöttyös felső volt. Felhívtam Ellt, hogy érdeklődjek ő, hogyan áll. 

-Szia Ell.

-Szia Melody.

-Te hogy állsz, készen vagy már?

-Igen, már csak be kell ülnöm a kocsiba.

-És jönni ide hozzánk.-nevettem.

-Pont ahogy mondod.-nevetett Ell is.

-Úristen Ell a repülőn olyat mesélek.-mosolyogtam, bár ezt Eleanor úgyse látta.

-Most mond!

-Nem, hosszú, majd a repülőn.

-De kérlek Melody!

-Nem Ell! Majd a repülőgépen!

-Kérlek!

-Nem és kész!

-De most miért nem tudod mondani?

-Ell majd a repcsin.

-Kérlek szépen!

-Nem! Nem! Nem! És kész...Szia Ell!-majd meg sem vártam, hogy Eleanor is elköszönjön, kinyomtam a telefonom.

Leszaladtam az emeletről, hogy szóljak anyának, hogy Ell nemsokára itt lesz. Azt mondta, hogy hozzam le a bőröndjeimet. Felmentem értük, majd lecipeltem őket. Összesen mindössze 5 bőrönd lett tele...de nem a kicsi fajtából,  hanem az óriás bőrönd fajtából. Amikor az 5. bőröndöt is lecipeltem, hozzáteszem félkézzel, csengettek. Megérkezett Eleanor. Gyors kinyitottam neki az ajtót, és beengedtem. Vele volt az anyukája, apukája is. Mondjuk ezen nem is csodálkozom. Már negyed 6 volt. Odamentem anyuhoz és mondtam neki, hogy jobb lenne, ha elindulnánk, mert a gép 6-kor indul és nem vár meg....Anyu bólintott majd felvette az újságját az asztalról és útnak indultunk. 

Már kint voltunk a reptéren, a csomagjaink már a gépen voltak. körülbelül negyed óránk volt még felszállásig így addig Ellt a szülei körbe puszilgatták. 

-Vigyázz magadra Ell!-puszilta meg a homlokát Danielle.

-Persze vigyázok!-mosolygott Eleanor.

-Mi is vigyázunk rá nyugodjatok meg!-nyugtatta anya Ell szüleit.

-Még egyszer köszönjük, hogy Eleanort is elviszitek.-ölelte meg Greg anyut.

-Igazán nincs mit.-mosolygott apu is.

-Hát akkor sziasztok....hiányozni fogtok...-ölelte meg szüleit Ell, miközben néhány könnycsepp kicsordult a szeméből.

-Nekünk is hiányozni fogsz.-viszonozták az ölelést Ell szülei a kislányukhoz.

-Sziasztok!-köszöntünk el mi is Gregtől és Danielletől.

Elindultunk a géphez és fel is szálltunk rá. Elfoglaltuk a helyeinket, természetesen én Eleanor mellett ültem. Ellt magamhoz öleltem, mert még mindig potyogtak a könnyei. 

-Ne sírj nyugi...-nyugtattam.

Viszonozta az ölelést, majd felszálltunk a géppel. 

-Na ki vele, mi az a nagy mesélni való?!-kérdezte Ell miután megnyugodott.

-Ugye Harry tegnap este nézett minket twitcamon.....

Majd innen végig elmeséltem neki mindent szorul szóra.