BOCSÁNAT

Sziasztok.:cc 

Gondolom észrevettétek hogy már egy hete nincs rész..Ne haragudjatok, de nyelvvizsga van a héten és a jövőhéten és tiszta stressz vagyok:c Ihletem sincs ez miatt így maximum a hétvégén hozhatok részt..ha akkor se hozok akkor ne haragudjatok, de jövőhéten biztos lesz csak ezen a nyelvvizsgán múlik az angol év végi jegyem...és hát nem akarom, hogy szar legyen mert ez beleszámít a tovább tanulásomba.:) Ma megírtuk az írásbeli részét hétfőn pedig jön a szóbeli.:c bocsi hogy várakoztatlak titeket, de meg próbálom majd bepótolni.♥ 

~Glorii

3. Díj*-*

Köszönöm a díjat: Supernatural Things With One Direction nagyon örültem neki:$

1., Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.
2, A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!
3. 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4. 11 embert kell megjelölni.

1.

1. Szeptember 28-án megyek Londonba*-*
2. 172 cm vagyok.
3. Ha szomorú vagyok általában szomorú részeket írok.:c
4. Szeretem a legjobb barátnőmet ütni, ha valami rosszat csinál.:33
5. Utálom, ha valaki arra amit nem akarok.
6. Utálom a volt barátom.-.- (egy nagy pöcsfej)
7. Van egy bátyám.♥
8. A kedvenc fagyim a 3 színű az (rózsaszín, sárga, barna)
9. Szeretem a csokit:$
10. Szeretek ismerkedni.
11. Barátságos és érzékeny típus vagyok.:)

2.:

1: Melyik blogomat olvasod?
Supernatural Things With One Direction

2:Számodra mi fontos egy emberben?

legyen aranyos és kedves:) és ne hazudjon!

3:Kedvenc étel?

rántott hús krumplipürével:$

4:Ki a kedvenc színészed?
Adam Sandler:$
5:Mi volt a legcikibb dolog amit valaha elkövettél?
suliba voltunk és papír gyűjtés volt. Barátnőmnek volt egy talicskája amire gondoltam én ráülök, hátha nem lesz semmi.:DD hát nem így lett...kicsúszott alólam és leültem a földre a talicska meg elgurult.xd
6:Mi a hobbid?
gitár:$
7:Barátok közt vagy Jóban Rosszban?
barátok közt.:$ és Vili bá meg Bözsi mama lefeküdtek?!:o
8:Kinek mondtad utoljára azt hogy ,,Szeretlek"??
Papp Dóri♥
9:Van szerencse tárgyad? ><
igen egy nyaklánc.:)
10:Kedvenc márkád?
vans:3
11:Szerelmes vagy?
nem.:DD

3.:

1. Kedvenc parfüm?
2. Voltál már külföldön?
3. Kedvenc gyerekkori emléked?
4. Kedvenc kutyafajtád?
5. Kedvenc ruhamárka?
6. Szeretsz ott élni ahol élsz?
7. Sportolsz valamit?
8. Kedvenc blogod?
9. Van tesód?
10. Hogy néz ki a kedvenc ruhadarabod?
11. Mi ad ihletet a blogodhoz?

4.:

Ab ovo~A kezdetektől fogva
I don't see you, but i love you
She's Not Afraid

41. Fejezet-Brittany

Sziasztok:)
Most az időben ugrok egy kicsit, mert ennél a résznél olyan unalmas részeket tudnék hozni.:s Bocsi mindenkinek azért amiért rövid lett a rész.:( viszont szeretnék utólag is még egyszer nagyon boldog névnapot kívánni drága barátnőmnek Julcsinak.♥ Ez a rész főként neki szólt.♥ és utólag is minden Júliának nagyon boldog névnapot kívánok.. remélem nem haragszotok érte hogy rövid lett.:c 
jó olvasást!♥

/4 hónappal később/

-Harry már nincs egy hónap a szülésig..ideje lenne már nevet választani a lányunknak..

-Rá ér az még Mell..

-De Harry nem akarom, hogy a szülőszobán kelljen eldöntenünk..

-Kicsim.-mosolyogtam.-Mért kellene ott eldönteni?
-Mert már csak egy hónap és meg fog születni a lányunk.
-Addig még rengeteg időnk van.-húztam közelebb magamhoz, hogy megcsókolhassam.-Meg eleve mi van ha fiú lesz?
-De az orvosok megmondták, hogy kislány lesz.-mosolygott.
-Amíg meg nem születik addig semmi sem biztos.-csókoltam meg újra.
-De ez biztos.
Átkarolta a nyakam és a csókolgatni kezdte. A libabőr végigfutott testemen. 
-Szeretlek édesem.-suttogtam.
-Én is..de hogy fogják hívni a lányunk?
-Melody..majd eldöntjük.-nyomtam egy puszit arcára.
-Légyzsi!-nézett rám kék boci szemeivel.
-Na jó..-emeltem fel barátnőmet és egy csókot nyomtam szájára.
Leültünk a kanapéra és bekapcsoltam a laptopot. Keresgetni kezdtük a lányneveket. 
-Rendben akkor H vagy M legyen a kezdőbetű?
-M-mosolygott Mell.
-Szerintem H.
-Az M betűs lány nevek szebbek.-nevetett.
-De a H betű eleve szebb.
-Akkor is M!
-H!
-M!
-H!
-M!
-Mi  ez az M, H, M, H-zás?!-lépett be a szobába Liam. 
-Nevet választunk a kicsinek.-nézett rá Melly.
-És akkor végül mi lesz?
-Ötletünk sincs..A kezdőbetűt se tudjuk eldönteni..
-Srácok minek eldönteni a kezdőbetűt? Melody neked van olyan lánynév ami nagyon tetszik?
-Nincs..Mindig is fiú gyereket szerettem volna.-húzta el a száját.-Lányban sose gondolkoztam.
-Na jó akkor neked Harry?
-Nekem sincs ötletem..
-Akkor figyeljetek! Mit szólnátok, ha kitennétek twitterre, hogy lányotok lesz és hogy segítsenek nektek nevet választani. 
-Liam te zseni vagy!-ugrott a nyakába Melody.
-Csak jó ötleteim vannak.-kacsintott.
Felmentem twitterre és írni kezdtem.
"Sziasztok Directionerek!♥
Kérhetek egy kis segítséget?:) Bizonyára tudjátok, hogy apa leszek!:) Most itt a boldog pillanat, hogy közöljem veletek, hogy lányom lesz.♥ Melodyval nem tudtuk eldönteni, mi legyen a pici babánk neve..Segítenétek nekünk ebben? Írjatok minél több gyönyörű lány nevet, hogy tudjunk válogatni Mellel.:) Előre is nagyon köszönjük, hogy ha segítetek.:)♥
Szeretünk titeket! Harry & Melody!♥"
Miután kitettem, máris jöttek a szebbnél szebb lány nevek. Sorban olvastam fel a gyönyörű neveket.
-Melani, Szamanta, Tifani, Doroti, Celina, Kendra, Brittany, Polli...
-Várj Harry a Polli név előtt mi volt?
-Brittany.-ismételtem meg a lány nevet.
-Ez legyen! Ez a legszebb! Brittany Styles!
-Ez nekem is tetszik.-mosolygott Liam.-Neked Harry, hogy tetszik?
-Nekem nincs ellenvetésem.-néztem Mellre.-Ha a királynőmnek megfelel, akkor ez a név jó lesz a hercegnőmnek.-nyomtam egy puszit Melody kézfejére.
Melody elmosolyodott és azt hiszem boldogabb volt, mint eddig. Megtaláltuk a tökéletes nevet a hercegnőnknek. 

*Niall szemszöge*

Csak figyeltem tökéletes alakját, ahogy átveszi a pizsamáját. Csodálatos látvány volt. Sose voltam még olyan szerelmes mint most. Tudtam, hogy megtaláltam azt a személyt aki szívem egésszé tette. Megtaláltam szívem utolsó darabját. Beragasztottam örökre azt az egy aprócska letört darabot. Feküdtem az ágyba. Szemeim nem bírtam levenni róla. Minél tovább néztem annál tökéletesebb volt. Soha senkinek nem lesz olyan tökéletes barátnője mint nekem. Amikor észrevettem, hogy elkészült szemeim becsuktam és úgy tettem mintha aludnék. Tudtam, hogyha alszom, Julia vagy ágyba reggelit csinál nekem, vagy pedig puszilgatva felkelt, mély álmomból. Most egyik variációm se jött be..Rám ugrott..
-Niall! Kelj már fel! Hasadra süt a nap!
-Még öt percet anyu..
-Naaa gyere már kicsim.-csókolt meg.-Ma van a szülinapoooom! Kérlek szépen kelj már fel.
B*ssza meg...Julia szülinapja...Teljesen kiment a fejemből.
-Tudom baby...de én még aludni akarok..Te is gyere aludjunk még.-húztam magamra.
-De én már fel is öltöztem..
-Hova akarsz menni ennyire?!
-Sehova..csak kelj fel!
-Na édesem tudom, hogy menni szeretnél valahova. Mond mit szeretnél!-ültem fel az ágyon.
-Csak veled akarok lenni. Nekem mindegy hova megyünk, hol leszünk, csak együtt töltsük ezt a napot.-lehelt egy forró csókot számra.
-Ugye tudod, hogy szeretlek.
-Mindennél jobban.
-Na jó te győztél.-mosolyogtam.-De akkor válassz nekem valami ruhát, mit vegyek fel..
-Minek az?
-Mert a fiúk előtt jobb szeretek ruhába lenni.-húztam el a szám.
-Akkor nem vagy olyan mint Hazz.-nevetett.
-Hát Harry egy külön fejezet.-nevettem.-De ezt szerintem mindenki tudja.
-Na de gyere te kis manóm.-csókolt meg.
Lemászott rólam és a szekrényemhez lépett. Rózsaszín csőnadrágja erősen rásimult tökéletes lábaira, és a hosszú ujjú kék fehér fölsője tökéletesen illeszkedett felsőtestéhez. Mikor felém fordult alsó ajkamra haraptam. Sose tudom megunni azt a tökéletes látványt amit Julia nyújt nekem. Tökéletes idomai, hosszú barna haja ahogy mellkasára lóg..Leírhatatlan látvány. Ruhatáramból Julia kiválasztott egy neki tetsző összeállítást és odadobta az ágyamra.
-Segítesz felvenni?-kacsintottam.
-Mi vagy te? Fel tudsz már egyedül is öltözni szerelmem.
-De nekem segítsen a barátnőm.
-Jobban teszed ha egyedül öltözöl, mert a barátnődnek nincs szándékában felöltöztetni.
-Légyszi.
-Nialler! Siess mert így rángatlak le a fiúkhoz.
-Gonosz vagy.
-Te meg lusta.-csókolt meg.
Felvettem a hűvös tavaszi időjáráshoz kiválasztott ruhám, ami egy farmerből és egy egyszerű fehér pólóból állt, majd megfogtam gyönyörű barátnőm kezét és lementünk a fiúkhoz.
-Boldoooog szülinapooooot szépség!-ugrottak elő a fiúk, amint leértünk a lépcsőn.
Arcomon nagyobb volt a meglepettség, mint Juliáén. Nem gondoltam, volna, hogy a fiúk jobban tudják mikor van a szülinapja mint én..Egy "úristen ez mi?!" arcot vágtam mire Liam szájáról egy "Tudtuk hogy elfelejtetted" szöveget olvastam le. 
-Hát ez meg?-lepődött meg.
-Tegnap este Niall megkért minket, hogy reggelre csináljuk ezt meg.-mosolygott Liam.
Én érdekesen néztem..Nem értettem semmit, de akkor Liam egy olyan "mosolyogj" pillantást vetett rám, amire elmosolyodtam és megcsókoltam Juliát.
-Köszönöm szerelmem.-csókolt vissza.-És persze nektek is.-ölelte meg egyesével a fiúkat.-Emma, Melody, Danielle, Perrie? Hol vannak?
-Gyere velem.-fogta meg Louis, Julia kezét.
-Csak óvatosan a csajommal Tommo!-kiáltottam a bolondos kék szemű után.
-Ne félj van csajom.-fordult felém.
Követtem őket, amerre mennek. Az ajtó kinyílt és a négy lány kiáltozását hallottam meg.
-Meglepetééééés!-ugrottak szerelmem nyakába mind a négyen.
Imádom mikor a csajok így örülnek egymásnak..Melody megfordult és lehajolt. 
-Boldog születésnapot Julia!-nyújtotta át a kis mozgó gombócot szerelmem kezébe.
Amikor közelebb mentem szemeim kikerekedtek..Nem hittem a szememnek..
-Ez komolyan egy...

40. Fejezet-Nem, Kislány, Igen

Sziasztok:) nem tudom nektek hogy fog tetszeni ez a rész.:) remélem tetszeni fog:) Valamit elcsesztem rajta mert kijelölte ilyen fejér háttérrel és nem tudom hogy kell visszacsinálni:c de azért így is olvasható:)  úgyhogy jó olvasást.:)♥

/3 héttel később/

-Figyelj Harry! Attól hogy három hete nem csinálsz semmit azon kívül hogy itt bent vagy a szobába és nem beszélsz senkivel sem attól nem fogtok kibékülni Melodyval..
-Meg kértem a kezét Louis! Ennél mi többet akarhat egy lány?! Megkértem a kedvenc tánc együttesét hogy csináljanak egy privát fellépést Melodynak és hogy a végén formázzanak egy ''Marry me?'' feliratőt..Aztán pedig letérdeltem elé és egy gyémánt gyűrűt tartottam felé hogy megkérdezzem hozzám jön e..De nemet mondott! Érted NEMET! Mond meg hány lány akarna egy ilyen lány kérést?!
-Jó oké ez szép és jó, de gondolkozz logikusan! Lehet, hogy Mell inkább egy egyszerűt szeretne. 
-Egyszerűt? 
-Igen. Talán csak egy romantikus gyertyafényes vacsorát és akkor ott kéred meg a kezét.
-El se jönne.
-Harry! Elég! Mióta szakítottatok, mindenhez olyan negatívan állsz hozzá! Tudom mennyire szar most neked, velem is szakított Eleanor! Én is magam alatt voltam, de nem voltam bunkó! Gondolkozz már legalább egy kicsit! Mindenben próbálunk neked segíteni hogy jobb legyen, de te mindig csak flegma és bunkó vagy! Elég volt már ebből! Vagy elfogadod a segítségünket vagy akkor old meg magad!
-Könnyen beszélsz Louis! Szakítottatok Ellel, de túl tetted magad..és ez tudod miért sikerült? Mert találkoztál Emmával..Egy másik lány könnyen elfeledteti veled a rossz emlékeket!
-Akkor állj fel menj el egy buliba és csajozz be, ha szerinted csak akkor tökéletes az élet ha van egy csaj melletted! De jól figyelj! Az élet nem erről szól! Úgyhogy ideje lenne ezt neked is felfogni!
-FIÚK! ELÉG! Mit veszekedtek már megint?-rontott be a szobába Emma.-Mióta veletek élek, azóta mást nem hallok mindössze azt hogy ti veszekszetek..Elég ebből! Karácsony van! Min tudtok karácsonykor is összeveszni?
-Louis kezdte.
-Mi az hogy én kezdtem?! Harry most már tényleg elegem van belőled és szerintem mindenkinek! Itt hisztizel folyamatosan, hogy neked hiányzik Melody, hogy te egyedül vagy..Akkor menj és szerezd vissza! Ennek így semmi értelme, hogy itthon ülsz!
-Louis TE ne szólj bele abba mit hogyan csinálok! Ez az én életem! Azt csinálok amit akarok! Nem te fogod megmondani!
-Rendben! De rám többet ne számíts! Nem foglak többet vigasztalni, a kórházban az ágyad mellett állni és attól rettegni melyik percben veszítelek el..NEM! Végeztem veled! Csinálj amit akarsz! Cseszd el úgy az életedet ahogy akarod! Engem többé nem érdekelsz! A fellépéseken kívül, nem leszel nekem több mint egy szimpla ember. Te már csak Harry Styles leszel..EGY IDEGEN!
-Loui nyugi! Ezt most te se gondolod komolyan.-simította meg Louis arcát új barátnője.
-De ezt így gondolom! És jobb ha ezt ő is felfogja!
-Jól van! Te se leszel több számomra mint Louis Tomlinson! Parancsolgass másoknak akiknek szükségük van rád! Nekem innentől kezdve NINCS! Larry Stylinsonnak ezennel VÉGE!
-Harry! Louis! Elég karácsony van! A szeretet ünnepe! Louis szülinapja! Ne veszekedjetek már!
-Emma igazad van! Ma van karácsony. Ma van egy idegennek a szülinapja. Ez remek! Csodálatos! Úgyhogy Louis ez még attól a személytől jön akit öt perce ismertél. Tessék!-nyújtottam át Louisnak egy dobozt.
-Ez micsoda?
-Ha már nem leszek itt nézd meg! Boldogat Louis.
-Harry várj!
-Minek? Hogy megint megmond mit tegyek?
Felvettem az ágyon heverő kabátomat és kiviharzottam a szobámból. Lementem a lépcsőn. A nappaliban ott volt mindenki. Liam, Danielle, Zayn Perrie, Niall, Julia, mindenkinek  a barátnője, vagy pasija csak az enyém nem..aki nekem a legfontosabb! Köszönés nélkül tovább mentem, felvettem a cipőmet és kirohantam a hóval borított Londoni utcára. Az időjárás szúrósan hideg volt. Az utak tiszták voltak, a rengeteg autó miatt ami London főutcáján járkált. A hó szakadt. A szél fújt én pedig egyenes mentem csak tovább és tovább. Nem tudtam mit csinálok és hova akarok menni csak azt, hogy el innen minél messzebb. Nem akartam találkozni régi legjobb barátommal. Azt mondta idegen vagyok számára. Hát, ha így gondolja legyen! Idegenek..Azok leszünk egymás számára.
Kezeimet zsebre tettem, de akkor találtam valamit a fekete kabát mély zsebeiben. Egy aprócska dobozt..kivettem a zsebemből és csak néztem. Néztem a dobozkát..Tudtam, hogy ez az amit Melodynak akartam adni. Ami még egy gyűrűnél is többet ér. Egy babacipő. Kis hófehér cipőcske. Még a szakítás előtt oda akartam neki adni de nem tudtam. Csak sétáltam tovább és tovább nem tudtam, hova menjek mit csináljak. Semmi ötletem nem volt. A zsebemben fogtam a kis cipőt és szorítottam. Melody nélkül egy senki vagyok. Nem bírok esténként elaludni..Üres az ágy nélküle. Egyedül vagyok. Tennem kell valamit! De nem tudom mit..Úgyse fogadna vissza. A ruhái a szekrényben vannak még mindig. Amikor csak kinyitom mindig ugyan azok a szép emlékek jönnek elő..Magamhoz szorítom egyik pólóját és magamba szívom édes illatát ami a ruháiból áradnak. Nagyon hiányzik. A sétám vége egy parkba vezetett. Leültem a földre..Nem érdekelt, hogy vizes leszek vagy bármi bajom lesz. Hisz úgysem hiányoznék senkinek. A fa tövében ülve észrevettem egy lányt. Egy kislányt. Sírt. Nem volt még hat éves. Felálltam és odamentem hozzá.
-Mi a baj?-guggoltam le hozzá.
-Eljöttem otthonról.-mondta csilingelő hangján.
-De miért?-töröltem le egyik könnycseppjét.
-Összevesztem a tesómmal. Azt mondta már nem akar rám nézni és hagyjam békén.-kezdett el még jobban sírni.
-Ne sírj!-öleltem magamhoz.-Biztos nem úgy gondolta! Hidd el szeret téged! Csak biztos ideges volt..
-Nem..tudom, hogy nem..Mérges rám..
-Mennyi idős a testvéred?
-18 éves..Noelnek hívják.
-És téged hogy hívnak?
-Melody..Melody Ford..
A hideg is kirázott a név hallatán.
-Csodálatos neved van Melody! És ne sírj! Noel biztosan nem gondolta komolyan.-Felhúztam a földről a kardigánban ülő kislányt, majd levettem a kabátom ér rá terítettem. Megfogtam a kezét és elindultam vele kifelé a parkból.
-Melody figyelj!-guggoltam le elé.-Ma én is összevesztem az egyik barátommal..Ő is ugyan ezeket mondta..És képzeld! A barátnőmmel is összevesztünk..És őt is Melodynak hívták..Gondolj bele, mennyire rossz lehet, most anyukádnak, hogy nem talál otthon, hogy nem tudja hol van a kicsi lánya..
-De Noelnek nem hiányzok..
-De hiányzol neki is! Biztos vagyok benne! Nekem van egy nővérem..Egyszer én is összevesztem vele és elszöktem..Amikor hazamentem ő ölelt meg először..Nagyon félt, hogy hol voltam, és hogy történt velem valami. A testvérek mindig veszekednek, de utána mindig kibékülnek és még jobb lesz a kapcsolatuk mint volt. Ezt hidd el nekem. 
-De nem tudom, hogy kell hazamenni..
-Haza viszlek ne félj.-öleltem meg az apró szőke hajú Melodyt.-Tudod hol laktok? Tudod a címeteket?
-Igen. Azt tudom.
Elmondta a lakcímüket én pedig felvettem a kezembe az aprócska lányt és hazafele indultam. Hazasétáltam vele, majd beültünk a kocsiba. Az utat végig beszélgettük. Megkérdezte hogy hívnak, hogy miért vesztem össze a barátnőmmel és a legjobb barátommal. Nagyon kedves kislány volt. De végül odaértünk.  Amikor kiszálltunk a kocsiból Melody megfogta a kezem, majd becsöngettünk a házba. Egy magas fiú nyitott ajtót velem egykorú volt. Amikor meglátta a mellettem álló kislányt könnyek szöktek a szemébe és felkapta.
-Melody kicsim! Ne haragudj! Nem akartam így kiabálni veled! Nem volt szándékos! Megtudsz nekem bocsátani?
Itt megtudtam, hogy ő Noel a kislány bátyja. Csak mosolyogtam a meghitt jeleneten.
-Szeretlek Noel. Megígéred, hogy többet nem fogsz velem kiabálni?
-Megígérem kicsim...megígérem..-suttogta a kislány fülébe.
-Noel ki az?-hallatszott egy hölgy síró hangja a háttérből.
Noel megfordult, hogy az édesanyja is láthassa gyermekét, majd odaszaladt a testvérpárhoz. Az anyuka kikapta a fiú a kezéből fiatalabb gyermekét, majd körbepuszilgatta. 
-Ne csinálj többet ilyet édesem! Nagyon megijedtem.-puszilgatta gyermekét az édesanya.
-Harry hazahozott.-ölelte meg anyukáját Melody.
-Mivel hálálhatnánk meg?-lépett hozzám Noel.
-Semmivel. Örülök, hogy segíthettem.-mosolyogtam.-Csak ígérd meg, hogy többet nem kiabálsz a húgoddal.
-Megígérem. Nem tudod mennyire sokat segítettél ezzel! Belehaltunk volna, ha bármi baja esik Melodynak.
-Boldog vagyok, hogy segíthettem.-mosolyogtam.-Boldog karácsonyt!-fordultam meg, hogy az autóm felé menjek, de akkor egy apró kéz átfonta lábaimat.
-Köszönöm!-hallottam a lágy csilingelő hangot.
Megfordultam és láttam, hogy az apró Melody az. Felemeltem és a fülébe súgtam.
-Szívesen! De ne csinálj többet ilyet.
Az apró szépség megölelt és egy puszit nyomott arcomra. Boldog voltam, mert segítettem egy családon. Melody otthon van épségben, semmi baja nem esett és most ennek a családnak ez a legnagyobb boldogság. Amikor letettem a kislányt az anyuka is közelebb lépett hozzám és megölelt. 
-Köszönöm, hogy hazahozta a lányomat! Köszönöm.-sírta el magát.
-Csak tettem amit tennem kellett.-mosolyogtam.-A parkban voltam és láttam, hogy ül a hóban, aztán pedig mindent elmondott, hogy Noellel összevesztek és ezért jött el otthonról. De mindent megbeszéltünk, és megígérte, hogy soha nem fog ilyet csinálni.
Az anyuka még egyszer megölelt, majd letörölte könnycseppjeit és megköszönte. Noel pedig odajött és pénzt akart a kezembe nyomni.
-Nem! Nem fogadom el! Nekem az elég volt, hogy segíthettem és megismerhettem egy ilyen kedves családot.
-De valamit fogadjon el! Kérem!-erősködött az édesanya.
Melody hirtelen odaszaladt és egy rajz volt a kezében. Lerajzolta ahogy guggolok előtte a parkban és vigasztalom, és főlé írta, hogy "Köszönöm Harry♥".
-Ezzel megvan hálálva.-mosolyogtam az anyukára.-Köszönöm Melody.-guggoltam le elé és megöleltem.
A rajzot zsebre tettem, majd elköszöntem a családtól és a kocsi felé indultam.
-Harry várj!
Megfordultam és Melody nyújtotta felém a kabátomat.
-Köszönöm.-mosolyogtam, majd beszálltam a kocsiba.
Vezetés közben a mai napomon gondolkoztam. Karácsony van és én meg egyedül bolyongok a városban. Elegem lett ebből, így elmentem egy ékszerárushoz. A gyűrűkhöz mentem rögtön. Megkértem az eladót hogy mutasson nekem eljegyzési gyűrűket. De olyat amitől egyből igent mond a lány. Amikor megmutatta, miből választhatok, egyből kiszúrtam azt ami nekem kellett. Egy olyan gyűrűt amitől egyből Melody jutott eszembe. 
-Ez lesz.-mutattam az üveg alatt lévő gyémántokkal kirakott karikára.

-Biztosan? Nagyon gyorsan eldöntötte.-mosolygott a kedves eladóhölgy.
-Biztos vagyok benne, hogy ez tökéletes lesz!
-Doboz lesz hozzá?
-Nem köszönöm. Az nem dobozban lesz át adva.-mosolyogtam.
A hölgy becsomagolta egy kis zacskóba, majd kifizettem és távoztam az üzletből. A következő utam rögtön a virágárushoz vezetett. Amikor beléptem mindent a virág illat árasztott el. A pénztárhoz léptem és megkérdeztem, hogy van e vörös rózsájuk. 
-Persze! Mennyit szeretne a fiatalember?
-Sokat nagyon sokat..-húztam mosolyra a szám.-Egy ilyen csokrot szeretnék.-mutattam a telefonom az úrnak.
Elmosolyodott, majd megkérdezte.
-Eljegyzésre lesz?-vigyorgott.
-Honnan tudta?-döbbentem le.
-Tudja nem ma kezdtem már. Rengeteg ilyen csokrot kértek már és általában vagy veszekedés utáni békülésre kellett vagy leánykérésre.-mosolygott.
-Hát ez egyszerre lesz mindkettőre.
-Ohh. Hát sok sikert. Szurkolok.
-Köszönöm. 
A csokor negyed óra múlva el is készült.

 Azt is kifizettem, majd beültem az autóba és és elővettem a kis cipős dobozt. A gyűrűt rákötöttem a cipőre, majd a cipő alá tettem egy cetlit egy "Marry me?♥" felirattal aminek a hátuljára fel volt írva, hogy "Sorry♥". A dobozt és a csokrot is a mellettem lévő ülésre tettem és elindultam Melodyékhoz. Egy órás kocsikázás után elérkeztem a célponthoz. A rózsa közé becsúsztattam egy lapot, amire fel volt írva három nyelven, hogy szeretlek. "I love you!♥ Szeretlek!♥ Ich liebe dich!♥" Mind a három szót Melody mondta nekem még egyszer. Így mondta el mennyire szeret, így most én is bebizonyítom neki, hogy szeretem és hiányzik. A szeretlekes lap hátuljára pedig felírtam, hogy "Harry". A kocsit Mellék mellett egy kicsivel parkoltam le. Nem mertem volna még Melody szemébe nézni így az ajtójuk elé letettem a csokrot és a dobozt, majd az ajándékok elé krétával felírtam a betonra, hogy "Merry Christmas!:)" Becsöngettem és elfutottam. Mintha csak egy csöngőbetyár kisgyerek lennék. Beültem az autóba és onnan néztem Melody mikor jön ki. Az ajtó kinyílt de nem Mell jött ki..Az apukája volt, de akkor ő hirtelen eltűnt az ajtóban és a gyönyörű lánya jelent meg. Melody egy piros ruhát viselt és egy mikulássapka volt a fején. A pocakján már rendesen látni lehetett, hogy babát vár. Édes volt mint mindig. Mosolygott amikor kilépett az ajtón, de amikor meglátta az ajándékot még szélesebbre húzta a száját. Gyönyörű volt. Felemelte a virágcsokrot, és beleszagolt. Letette a csokrot és a kis dobozkáért nyúlt. Kinyitotta és megpillantotta benne mindkettő tárgyat. Kiemelte a dobozból a cipőt és a rajta lévő gyűrűt. Amint megpillantotta a lapot arca rezzenéstelen volt. Megijedtem..Felemelte újra a virágot aztán pedig kivette belőle a lapot. Amikor elolvasta mosolyogni kezdett, majd megfordította a lapot és körül nézett. Arca meglepett volt. Csodálkozott. Átlépte a csokrot, hogy az út széléről jobban szemügyre vegye a terepet. Nem bírtam tovább kiszálltam az autóból. Amikor meglátott arcáról nem tudtam leolvasni, hogy szomorú, boldog vagy inkább mérges. Sétálni kezdtem felé. Ő csak nézett és nézett rám. Végül elindult. Léptei egyre gyorsabbak voltak. Ott álltunk szótlanul és néztünk egymás szemébe. Gyönyörű kék szemei csillogtak. Féltem a választól, de akkor bólintott egyet. Felkaptam és megpörgettem a levegőben. Régen voltam olyan boldog mint akkor. Amikor letettem, egy csókot nyomott a számra és kimondta a bűvös szót.
-Igen!
Boldog voltam nagyon boldog.
-Boldog karácsonyt kicsim.-súgtam a fülébe.
-Szeretlek!
-El se tudod hinni mennyire féltem, hogy újra nemet kapok válasznak..
-Átgondoltam mindent és hiányoztál. Rájöttem, hogy szeretlek!
Kézen fogva sétáltunk vissza az ajtóhoz. És akkor ott személyesen is megtettem. Megfogtam a gyűrűt. Letérdeltem és megkérdeztem.
-Melody Izabella Scott hozzám jönnél feleségül?
Szeme könnyes lett, majd megszólalt.
-Ezer örömmel leszek a feleséged Harold Edward Styles.-csókolt meg.
A gyűrűt felhúztam ujjára és akkor hirtelen egy vakuvillanás. Oldalra néztünk mindketten és megláttuk Ellt, meg Justint. Mindketten mosolyogtak és gratuláltak. Melody átölelt és újra megcsókolt. Ezzel újabb képek készültek a "fiatal párról" azaz rólunk. Boldog voltam nagyon boldog. Bementünk a jó meleg szobába. Mindent elmeséltem a mai napommal kapcsolatban aztán pedig tovább karácsonyoztunk együtt.

39.Fejezet-Nincs többé örökké

Sziasztok:)
Meghoztam a részt.:)) remélem jobb lett mint az előző.:) Nem tudom mennyire fogtok utálni ez a rész miatt, de így jött az ihlet.:) 
Jó olvasást.:)

A szállodában voltunk..Feküdtem az ágyba és a plafont bámultam. Rettegtem a holnapi koncerttől, hogy mi fog történni..Ha ~M ott lesz a koncerten, mi lesz? Mit akar majd csinálni? Csak senkinek ne legyen semmi baja! Nem tudtam elaludni..Végig ezek a gondolatok jártak a fejembe. Melody is hiányzott..Féltem is..Össze is voltam törve..Nem tudtam, hogy fogok, holnap szerepelni a koncerten. Felültem az ágyon neki dőltem a falnak és sírni kezdtem. A sós cseppek egyenként folytak végig arcomon. Fejemet a falnak támasztva néztem a telefonom. Felmentem twitterre és olvasgatni kezdtem a kommenteket. Némelyik felvidított, így egy kicsit jobb kedvem lett, de mosolyogni, még mindig nem tudtam. Gyenge voltam. Legyengített ~M..Mintha egy kést szúrt volna belém..Nem akartam a holnapi koncertet..de egy ember miatt több tízezer embert nem hagyhatok cserben..Aludnom kellett volna, de nem tudtam..Olyan érzésem volt, mintha valaki figyelne..de persze tudtam, hogy ez lehetetlen..a szálloda tizedik emeletén vagyunk így az ablakból senki nem láthat..a szobában meg mindössze egyedül vagyok..Ez az Harry most már paranoiás lettél..Holnap muszáj erősnek lennem, ~M nem láthatja, hogy félek..Akkor csak erősebb lenne..A nagy gondolatmenetemben elnyomott az álom.
Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Melody volt az..Félve vettem fel..Nem tudtam, hogy most csak álmodok, vagy tényleg megtörténik e az ami tegnap álmomban. Szerencsére minden rendben volt. Melody nem sírt, semmi baja nem volt..Már tényleg megőrültem ettől a titokzatos valakitől.
-Szia szerelmem. 
-Szia kicsim.
-Minden rendben van?-kérdezte kicsit ijedt hangon.
-Persze..Csak tudod, felzaklat ez az ~M..
-Ne félj! Minden rendben lesz! Én itthon maradok, nektek pedig ott vannak az őrök. Nem kell félned!
-Szeretlek!
-Én is mindennél jobban. Mikor kezdődik a koncert?
-Este hatkor..Annyira jó lenne ha itt lennél..Úgy hiányzol..
-Te is nekem nagyon..De majd egy másik koncerten ott leszek ígérem..
-De most lenne rád szükségem..
-De most nem tudok ott lenni.-szomorodott el.
-Tudom..Ti jól vagytok?
-Tökéletesen. Az utóbbi két napban nem hánytam és nem is voltam rosszul. Úgyhogy semmi bajom. Te hogy vagy életem?
-Borzalmasan..Nem bírok aludni félek ~M-től és már látomásaim is vannak..Tegnap a buszon rémálmom is volt..Semmi nem jön össze mostanában..~M már a telefonszámom is tudja..
-Ne félj kicsim! Semmi baj nem lesz! Paulék vigyáznak rátok!
-De rád nem vigyáz senki..
-De én itthon vagyok biztonságban! És már csak három hét és karácsony..Együtt fogjuk ünnepelni mindannyian! A fiúk te apa, Glenda, Ell, Danielle, Eleanor és mi hárman..Tökéletes karácsonyunk lesz!
-Biztos?
-Biztos! Ne félj!
-Szeretlek Melody!
-Én is nagyon nagyon nagyon! De most le kell tennem, mert Ell szólt. Majd ha tudsz még hívj.
-Rendben.
-Szeretlek egyetlenem!
-Én is!
-Vigyázz magadra és ne félj!
Letettük a telefon. Rá öt percre jött egy sms-em..Megnéztem és ez állt benne..
"Jó reggelt Harold!:)
Láttam a tegnapi kiírásod twitterre, hogy szomorú vagy amiért nem tudott veled jönni a barátnőd Melody a koncertre..Én is szomorú vagyok ez miatt:( Tudod miért? Mert nem fogja látni azt amit csinálni akarok..De ne félj! Senkit nem akarok bántani! Főleg nem téged!:) Remélem jó lesz a koncert!;))
~M"
Újra a remegés kerített fogságába. Sose féltem még úgy egy koncerttől, mint a maitól..Szólnom kellett a fiúknak, így kimentem a szobámból egyenesen a konyhába. Ott voltak mind a négyen így oda mentem.
-Gyere Hazz enni!-köszöntött Nialler.
-Nem..-ennyit tudtam mindössze kinyögni. Remegő lábakkal sétáltam az asztalnál ülő barátaimhoz, majd letettem a telefonom az asztalra. A lábaim nem bírták tovább. Összeestem. Ott feküdtem a földön.. Az utolsó amit hallottam az már csak annyi volt, hogy "Niall hozz egy pohár vizet!" Sötétség tárult elém. Egy fehér teremben ébredtem. Minden hófehér volt. Két férfi beszélgetett a szoba másik végében és az én nevemet emlegették.
-Doktor úr Harry jól lesz estére?
-Mr. Tomlinson, nem mondhatok semmit, amíg Mr. Styles fel nem ébred. Lehet, hogy hetekig bent kell tartanunk, de az is lehetséges, hogy máris haza mehet.
-De ma koncertünk lesz és Harry nélkül nem tarthatjuk meg!
-Uram most a barátja egészsége a fontosabb vagy a fellépés? Nem kockáztathatjuk, hogy a nagy nyomás alatt a színpadon Mr. Stylesnak bármi baja essen. De amint felébred egy vizsgálatot elvégzünk és máris megmondjuk, hogy mikor engedhetjük ki a kórházból.
-De ez mikor fog meg történni?
-Most!-ültem fel az ágyon.
-Harry!-rohant oda hozzám Louis.
-Mi történt? Mit keresek én itt? Mért nem a koncertre készülünk?
-Nyugalom Mr. Styles! A barátai hívták a mentőket. Elájult ma reggel a szállodában. Behoztuk a kórházba, hogy megvizsgáljuk. 
-Igen, de ma koncert!
-Pár vizsgálatot elvégzünk és már mehetnek is.
-Louis a többiek?
-Kint vannak.
Az orvos megvizsgált, majd Loui behívta a fiúkat.
-Úristen haver jól vagy?-jött oda az ágyhoz rögtön Niall.
-Persze! Már semmi bajom.-mosolyogtam.-Melodynak szóltatok?
-Nem..Jobbnak láttuk, ha inkább, nem ijesztjük meg.
-Jól tettétek.-köszönöm.-öleltem át mind a 4 fiút.-Ti vagytok a legjobb barátaim örökké!
Az orvos zavarta meg a meghitt pillanatot, de nem jött rossz hírrel.
-Mr. Styles teljesen jól van! Csak egy hirtelen rosszullét volt.-mosolygott az orvos.-Viszont az a koncert legyen tökéletes mivel, a kislányom is ott lesz.-nevetett.
-Ez komoly?-nézett kikerekedett szemekkel Zayn.
-Nagyon nagy directioner. Kaphatnék egy egy autógrammot, hogy elvigyem neki?
-Persze! Egy directionernek bármit!-mosolyogtam.
-És főleg egy directioner apukának aki meggyógyította Harryt!-ölelt meg Loui.
-Ez a dolgom.-mosolygott az orvos.
Egy nővér lépett be a terembe egy levelet tartott a kezében. Egy csomó lett a torkomban a levél láttán. Tudtam, hogy ez tőle jött.
-Elnézést! Ezt a levelet az előbb hozta egy barna hajú lány Mr. Stylesnek.
-Nevet nem mondott kitől van?-kérdezte Loui.
-Nem..Csak megkért, hogy ezt a levelet adjam át neki.
-Köszönöm.-vettem át a levelet.
Kinyitottam. Próbáltam a leg természetesebb arcot vágni. Az orvos nem sejthet semmit abból, hogy valami baj van. Mosolyogva próbáltam elolvasni a levelet, majd zsebre tettem. A fiúkkal összeszedtük a cuccom és már indultunk is vissza a szállodába. Megköszöntünk az orvosnak mindent és egy kis "borravalót" is adtak neki a fiúk. A kocsiban ülve Louis megkérdezte mi volt a levélben elővettem, Louis pedig hangosan felolvasta.
-"Remélem jó lesz a koncert, mert én ott leszek.:) és már nagyon várom. Remélem jól vagytok mindannyian, főleg te Hazz! Emlékezetes este lesz ez főleg az én számomra!:) Jó próbát és még sok minden mást!
ui.: a koncerten találkozunk.:3
~M"
-Ez tényleg nem normális..
-De honnan tudta, hogy ott vagy a kórházban?-kérdezte Zaynt.
-Nem volt nehéz tudni..Gondolj bele, mennyi directioner volt kint a kórház előtt. Mindegyik mindig tudja hol vagyunk. Esélyünk se lenne előlük elbújni.
-Igaz.
-De mit akar ma csinálni a koncerten?-kérdezte Loui.
-Senki nem tudja. Reméljük semmit.-húztam a szám.

/A koncert előtt fél órával/

Már a hajainkat csinálták és a hangunkat énekeltük be, hogy a több tízezres közönség előtt minden tökéletes legyen. A Haribo gumicukromat rágtam, amikor befutott Louis, az öltözőmbe, hogy leöntötte kávéval a ruhám..

-Basszus Loui! Most mit veszek fel?-álltam a kávéfoltos ruha előtt.

-Ne félj!-lépett oda Lou!-Itt van ez! Ez így Harrysebb mint az előző.-mosolygott.

-Köszönöm! Nem tudom mi lenne velem az én imádom stylistom nélkül.-öleltem meg.

-Na de most öltözz,de a hajadra vigyázz! Nem csinálom meg újra!-nevetett.

Felvettem a ruhám, ami tényleg még jobb volt, az előző összeállításnál. A koncert előtt ideges voltam mint mindig sétáltam föl alá a folyosón a szövegeim ismételgetve. Persze a fotósok még inkább bezavartak. A vaku villanások mindig összezavarnak, de most még jobban kellett koncentrálnom ~M miatt. Nem ronthatom el muszáj látnia hogy nem ijedek meg egy ilyen kis fenyegetéstől. Bementem az öltözőmbe. Felmentem twitterre ahol már voltak fent rólam és a fiúkról koncert előtti képek. Persze a hozzáfűznivalók sem maradhattak le róla.

"Harry Styles a koncert előtti pár percét is arra használja, hogy a szövegeit gyakorolja. Idegesen sétálgat a színfalak mögött ritka csinos ruhájában. A mai koncertre igen kicsípte magát a One Direction szép fiúja.:) Vajon lesz valami meglepetése a koncerten is? Addig is olvadozzatok ez a kép láttán! És aki a koncerten lesz annak pedig jó szórakozást!:)"

Manapság már csak mosolygok az ilyen képeken. És ha jobban megnézem, ez nem is lett olyan rossz. Megosztottam a tweetet és hozzá írtam, hogy

 "Mindenkinek jó szorakozást aki ma itt lesz! szeretlek titeket!♥"

Zayn rontott be az öltözőbe, hogy öt perc és kezdünk. Letettem a telefonom az asztalra, megigazítottam a ruhám és a hajam és már indultam is a színpad mögé. Mind az öten ott voltunk. A szokásos mondatunkat elmondtuk sok szerencsét kívántunk egymásnak és már el is kezdődött a koncert. Én léptem először színpadra és köszöntöttem a több ezer sikítozó directionert.

-Sziasztoooook! Készen álltok egy tökéletes bulira?

A válasz egy nagy sikítás volt. Leírhatatlan érzés ott állni a színpadon és azt látni hogy ennyi ember csak miattunk van itt.

-Akkor most jöjjön a Live While We're Young!

Láttam ahogy a színpad mögött Niall megcsókolja Juliát és bejön a színpadra. Liam már énekelte is a szövegét, majd Zayn folytatta. Végül pedig mind az öten együtt énekeltük tovább a refrént a többi tízezer directionerrel. Amikor véget ért a szám, a Kiss You-val folytattuk, majd a One Way or Anotherrel. Még rengeteg dalt énekeltünk, de aztán jött a szünet így lementünk a színpadról. A telefonomat a kezembe vettem és visszasétáltam a színpadra.

-Készen álltok egy képre?

Egy újabb sikítás azt jelezte, hogy igen.

Lefotóztam az arénát, majd visszamentem a színpad mögé. Kietettem twitterre a képet ezzel a szöveggel.

"Elképesztőek vagytok mindannyian! Az összes Directioner. Minden zenét kívülről fújtok, mindig tudjátok hol vagyunk mi történik velünk! Elmondhatatlanul imádunk titeket! Köszönjük hogy vagytok nekünk!♥

Harry"

Amikor kitettem rögtön mentünk is vissza a színpadra. Az összes zenét elénekeltük, végül elköszöntünk a rajongóktól és a koncert véget ért.

-Ez fantasztikusan sikerült.-öleltük meg egyszerre egymást a fiúkkal.

-Kezdődhet az After party?-kérdezte Zayn.

Mindannyian ugyan azon a válaszon voltunk. Beszálltunk a buszba és már indultunk is a party helyszínére. Tökéletes volt a buli. Csak Mell hiányzott. Leültem az egyik fotelbe és onnan bámultam tovább a bulit. 

-Mi van haver? Gyere már!-huppant le mellém Niall.

-Kifáradtam.

-Na de gyere már!-megfogta a kezem és felrántott.-Nem fogsz itt szomorkodni most! Gyere élvezd a partyt!

Odahúzott Juliához. De persze, ha Niall Julia közelében van elönti a rózsaszín köd, így én megint egyedül maradtam. Együtt táncoltak és csókolóztak amíg én ott álltam egymagamban. Egy barna hajú lány jött oda hozzám a barátnőivel. Fekete ruhában volt. Sose láttam még. Gyönyörű volt. De Melodynál nem volt szebb. Melodynál és az édesanyámnál senki sem szebb. Egy pohár volt a kezében.

-Szia Harry.-mosolygott.-Nincs kedved táncolni?

-Hát igazából..

-Na gyere már!-simította meg az arcom-Olyan egyedül állsz itt. Gyere!-fogta meg a kezem. 

A poharát letette az asztalra, majd közelebb lépett hozzám. Jó érzés volt, hogy végre nem egyedül vagyok a buliba, így táncolni kezdtünk. A barátnőire nézett akik elmentek, így már csak ketten táncoltunk a tömeggel együtt. Nagyon fura volt a lány. Úgy éreztem valami nincs rendbe vele. Ahogy beszélt meg úgy minden. Emlékeztetett valakire. Csak azt nem tudtam hogy kire. Egyre közelebb és közelebb jött hozzám. Én távolodni próbáltam, de ahogy egy kicsit messzebb kerültem tőle ő annál közelebb jött. 

-Még nem is tudom a neved.-néztem a szemébe.

Egy érdekes pillantást vetett rám, majd egy kis gondolkodás után nyugodtan válaszolt.

-Michelle vagyok.-mosolygott.

-Te..Te..-amikor meghallottam a nevét ledöbbentem.-Te írtad a leveleket?

-Ohh de sokára jöttél rá.-kezdett el gúnyosan nevetni, majd oldalra nézett. Láttam rajta, hogy eljött az a pillanat amit már annyira várt. Vissza fordult felém, és a szemembe nézett. A pulzusom az egekbe szökött. Tudtam, hogy itt a végzetem és hogy meg fogok halni. Remegtem. Még mindig a szemebe nézett mélyen, majd amikor tudta, hogy itt a pillanat megszólalt.

-Ez az amire már olyan régóta vártam.

Olyan közel hajolt hozzám amennyire csak tudott. Száját az enyémre tapasztotta, amit úgy éreztem akkor ott, hogy jobb lett volna, ha megölt, mert miután ajkait eltávolította az enyéimtől Melody állt egy méterre tőlem. Rosszabbul éreztem magam mint, ha leszúrtak volna. Melodyra néztem, akinek könnycseppek kezdtek hullni szeméből. Utána szaladtam, de késő volt. Mindent látott. Mindent félreértett. Mindent elrontottam. Kifutottam az épületből. Melodyt sehol sem láttam. Befutottam az épület előtt lévő parkba. Csak sétáltam a sötét fák között. A szél fújt. Ijesztő volt. Tudtam, hogy mindent elrontottam Melody azt hiszi megcsaltam. Egyszerre veszítettem el két embert. Ha történik velük valami azt sosem bocsátom meg magamnak. Miközben a fák között sétáltam és hallottam a falevelek ropogását a lábam alatt, megfordultam és az egyik fatövében ott ült Melody. Csodálatos szürke ruhában volt. Mintha csak hozzám öltözött volna ugyan olyan színű volt ruha. A fekete cipője és a táskája mellette hevert. 

Megfogtam a kezét és a szemébe néztem. Sminkje lefolyt gyönyörű arcán. Szemei vörösek voltak a sírástól. Keze remegett. Épp megakartam szólalni,de Melody megelőzött.

-Harry miért?-suttogta.-Miért tetted ezt?

-Én nem..nem akartam..és nem is csókoltam vissza..

-Harry láttam. Nem kell tagadnod.-húzta ki kezét az enyémek közül.-Mért nem mondtad meg, hogy nem vagyok elég jó a számodra? Mért nem mondtad, hogy nem szeretnél gyereket? Hogy vetessem el! Miért? Mond meg! Kérlek! Nem akarok több hazugságot!

-Melly kicsim! Az a lány Michelle volt.

-Szóval akkor most róla akarsz beszélni? Mond akkor le is feküdtetek igaz?

-Nem! Szó sincs róla!

-Akkor meg?! Megcsaltál Harold! Érted?

-Édesem had magyarázzam meg!

-Ezen mit tudsz meg magyarázni?

-Ő volt ~M! 

-És pont vele csaltál meg? Aki miatt összetörtél? Aki miatt látomásaid voltak, és rettegtél?

-Ez volt a terve!

-Micsoda?

-Az, hogy te lásd, hogy megcsallak és hogy így szét menjünk..
-Harry ami megtörtént az megtörtént..Én nem tudnék abban a tudatban tovább együtt élni veled, hogy tudom, hogy egy másik lánnyal csókolóztál..Ne haragudj..Majd még egyszer talán találkozunk..Ha megszületik a kisbaba majd szólok..De köztünk mindennek vége.
-Melody kérlek beszéljük meg!
-Harry mit beszéljünk meg? Megígérted, hogy örökre együtt leszünk, hogy sose hagysz el! Tudod ÖRÖKRE! Te mondtad ezt a szót és én elhittem neked..De hibáztam azzal hogy elhittem. Nincs többé örökké. És tudod ígéret szép szó ha betartják úgy jó! De te megszegted! Azt hiszem nincs már miről beszélnünk. És fázok is úgyhogy hívok egy taxit.
Levettem a zakómat és Melodyra terítettem.
-Nem kell.
-Nem akarom hogy megfázz! Legalább ezt vedd fől!
-Sajnálom Harry, hogy minden így alakult. Én se akartam így, de van amikor valaki nem tud uralkodni az érzésein.
-De én..
-Harry! Befejeztem! További jó bulizást!
A cipőjét és a táskáját a kezébe vette, másik kezével pedig fogta a zakót, hogy le ne essen róla majd felállt és elment. Vissza sem nézett. Én pedig csak ültem a fa tövében én néztem utána. Néztem ahogy a falevelek összetörnek lábai alatt és csodálatos alakját elnyeli a fekete sötétség miközben egyre messzebb sétál.

Folytköv.: egyik barátnőm elkezdett egy új blogot.:3 valami fantasztikus ahogy ír így nagyon szeretném ha benéznétek hozzá.:) régóta ír már, de ezt az új blogot ma kezdte el.:) tátva marad a szátok, ha elolvassátok! egyből beleszerettek az írásába.:) úgyhogy szerintem érdemes elolvasni.:)
a történet szereplői természetesen a fiúk, de nem a One Direction! vagyis a nevek és a képek stimmelnek, de nem a bandáról szól. szóval nem híresek meg semmi ilyen.:) hozzá teszem BROMANCE a blog! én személy szerint nem kedveltem eddig a bromance blogokat, de mióta az övé is ilyen imádom.:)) úgyhogy kérlek nézzetek be hozzá.:3
~glori

38. Fejezet-Rém álom.

Sziasztok!
Köszönöm a komikat nagyon jól estek.:33 nekem ez a rész nagyon nem tetszik..nincs ihletem így nem megy most az írás..kicsit sok hiba lett benne úgy hogy ezért is bocsi..de megpróbálom a következő részt, jobbra csinálni.:cc addig is:

Jó olvasást!♥

"Harry Styles" ennyi állt a levélen. Nem nagyon mertem felvenni, de csak nem hagyhattam kint az ajtó előtt a levelet. Bevittem a nappaliba és letettem az asztalra. Írtam Niallnak, hogy most mennem, kell, de majd írok. Az asztalon volt a levél. Nem akartam kinyitni, de túl kíváncsi voltam mi áll benne, így erőt vettem magamon és kinyitottam a borítékot. A borítékban egy cetli volt ami félbe volt hajtva, így azt is szétnyitottam. A cetlin pedig állt egy szöveg, amin nagyon meglepődtem.

"Gyönyörű barátnőd van! Ma láttalak titeket az állatkertben, és azt is láttam, hogy nem volt túl jól..Tudod mióta megláttalak az x-factorban azóta imádlak! Sose láttam még olyan fiút mint te! Bármit megtennék érted! Bármit csak azért hogy az enyém lehess! Érted Bármit! További szép napot!;)

~M"

Nyugi Harry! Ez csak egy rajongó aki megtudta, hol vagy jelenleg és bejössz neki. Semmi több. Próbáltam magam nyugtatni de sehogy sem sikerült..Most ez egy fenyegetés vagy egy "örülök, hogy boldog vagy a barátnőddel szerencsés lány és bármit megtennék érted". Nem tudtam egyszerűen eldönteni, így inkább a zsebembe tettem, hogy senki ne lássa meg. A kanapén feküdve gondolkoztam, hogy mire célozhatott "~M" ezzel a levéllel. Addig addig gondolkodtam, amíg elaludtam. 

Arra keltem, hogy Melody puszilgatja az arcom.

-Ohh szia Melody. Jobban vagy?-nyomtam egy csókot a szájára.

-Igen-mosolygott.

-Szerintem menjünk el orvoshoz. Ideje lenne már tudni mennyi idős a baba és hogy hogy van!

-Nem lenne elég holnap?

-Kicsim kérlek!-ültem fel.

-De azon az egy napon már nem számít!

-Hidd el számíthat! Na gyere!-fogtam meg a kezét.

Felhúztam a kanapéról és az ajtó felé indultam.

-Harry várj! Minden rendben?-nézett a szemebe!

-Persze! 

-Biztos?

-Tuti! 

-Olyan fura vagy..

-Mondom, hogy minden rendben! Ne aggódj!

Melody belebújt a cipőjébe, de szerintem észre vette, hogy kamuzok, és hogy nincs minden rendbe. De nem akartam felzaklatni..Így is elég baja van.

*Melody Szemszöge*

Valamit titkol előttem Harry! Érzem! Csak az a baj, hogy nem tudom mit..Ültünk a taxiban és mentünk a nőgyógyászhoz. Amikor odaértünk, nem voltak olyan sokan, így leültünk a váróterembe és vártunk. Egy idősebb korú fehér köpenyes férfi lépett ki az ajtón. 

-Végre én jövök!-fogtam meg Harry kezét.

Beindultunk az orvosi szobába. Az orvos megvizsgált és utána jött az ultrahang. Alig lehetett bármit is látni..Szinte semmit sem láttam az icipici kisbabámból, de az orvos azt mondta, hogy minden rendben van vele és hogy egészséges! Amikor kimentünk a kórházból hívtunk egy újabb taxit. Amíg vártunk a taxit, Hazz átkarolt és a fülembe súgta. 

-Anya leszel! 7 hete már a pocakodban van a mi kisbabánk! Bárcsak eltudnám mondani neked mennyire szeretlek..-puszilt meg.

-Hidd el tudom!-nyomtam egy csókot a szájára.

*Harry szemszöge*

/2 hónappal később/

-Harry ki küldheti ezeket a leveleket?

-Sejtésem sincs..De nagyon féltelek titeket! Ha bármi bajotok esne én abba belehalnék!

-Nyugi nem lesz semmi bajunk! Itt vannak a fiúk is és egyedül úgy se megyek sehová. Ne félj! És azért gondolj bele itt Londonban az utcákon túl sok ember van ahhoz, hogy letámadjon valaki!

-De ha mégis?

-Harry! Szerelmem ne félj!  Semmi baj nem lesz! Hidd el!
-Egyedül tényleg ne menj sehova! Kérlek!
-Megígérem!
-Köszönöm!-csókoltam meg.-Ideje indulnom..Egy hét és újra találkozunk!
-Hiányozni fogsz!
-Te is kicsim..Nagyon..De amint tudok, sietek haza! 
-Én várni foglak.-mosolygott.
Kikísért a buszhoz, ahol már a fiúk vártak. A busz előtt ott hevert egy boríték..Ugyan olyan mint ami tőle szokott jönni. Felvettem és csebre tettem, úgy hogy Melody ne lássa. Egy utolsó csókkal elköszöntünk egymástól. Melody bement a házba én pedig beültem a buszba és már indultunk is a koncertre. Nagyon féltem, hogy valami történni fog Melodyval így megbeszéltem Ellel, hogy egyedül sehova sem engedheti el! Legalább ő mindig legyen vele! Az utóbbi hónapban több levél is jött "~M"-től, ami eléggé felzaklatott..Melodynak is el kellett mondanom, hogy jobban vigyázzon magára, és hogy legyen óvatos. 
-Harry ne stresszeld már magad ennyire! Mellyéknek semmi bajuk nem lesz!
-Louis de ezt nem olyan biztos! Olvasd csak a legutolsó levelet..Ijesztő amiket írt benne "~M". Az előbb találtam a busz előtt..-nyújtottam át Louisnak a kezemben tartott papír darabot.
"Szia Harry!;)
Gratulálok a kisbabához! Olvastam twitteren, hogy apa leszel! Melody szerencsés lány! De nem sokáig.;) Nem tudhatod a rajongóid mire képesek! Tudod, ez a kisbaba dolog most eléggé kicsaphatja a biztosítékot a rajongóknál.:) Remélem szereted annyira a kis barátnődet, hogy ne történjen valami akár VELE vagy VELED! Vigyázzatok! Sok sikert!
~M:*"
-Ez beteg! Úristen! Hogy lehetnek ilyen állat rajongók?! Már ha ezt annak lehet nevezni..
-Ne félj Harry! Amíg Mell otthon van semmi baja nem eshet!-nyugtatott Zayn.
-De egy héten keresztül nem lehet csak otthon!
-Fel kell hívnod, hogy nem mehet sehova! Otthon kell maradnia! Ő sem akarhatja, hogy bármi baja essen!
-De ez olyan, mintha bezárnám!
-Nem Harry! Te csak megvéded! 
-De már nem fordulhatunk vissza!
-Nem is kell! Hívd fel és mond meg neki, hogy a saját érdekében maradjon inkább otthon! Nem kell ajtót nyitni senkinek! Ellel maradjanak otthon, és amint tudunk megyünk haza!
-Niall idedobod a telóm?
-Kapd el!
Amikor megkaptam a telefonom már is hívtam Melodyt. 
-Szia Kicsim!
-Harry valami baj van?
-Nem nincs semmi! Csak arra szeretnélek kérni, hogy amíg nem megyünk haza, ne menj otthonról sehova! Kérlek!
-De miért? Nem lesz semmi bajom!
-Melody mielőtt felszálltam a buszra, előtte egy újabb levelet kaptam. És ez már nem olyan mint a többi ez már durvább. Sokkal durvább. Kérlek maradj otthon!
-De..
-Melody kérlek!
-Jó megígérem!
-Ezt mind a te érdekedben teszem!
-Tudom..
-Szeretlek!
-Én is!
-Vigyázz magadra!
-Te is!
Letettük a telefont. Megnyugodnom még mindig nem sikerült, a fiúk hiába nyugtattak. Nem bírták az idegességemet csillapítani. Így végül elnyomott az álom. A telefonom csörgésére ébredtem. Melody volt az így gondolkodás nélkül rögtön a fülemhez emeltem és felvettem. Mell sírt..Nem tudtam mi baja lehetett. Ideges lettem és rögtön kérdezgetni kezdtem..
-Mi történt Mell? Mi a baj?
-Igaz? Igza Harry?
-Micsoda? Mi igaz?
-Harry tudod jól! Igaz?
-De Melody micsoda?
-Az, hogy megcsaltál! Nem kell tagadnod! Mindent tudok! De tőled is szeretném tudni, hogy igaz vagy sem!?
-Én..Én..Nem akar..
-Szóval igaz! Örökké ugye? Örökké! Megígérted, de megcsaltál! 
-Melody ne! Beszéljük meg!
-Harry...Harry...Harry!
-Melody beszéljük meg!
-Harry kelj már fel! Mi a baj? Mi történt? Mit álmodtál? Jól vagy?
-Meldoyval álmodtam..-ültem fel.
-Beszéltél álmodba és megijedtünk..
-Melody azt mondta megcsaltam..De ez nem igaz! Én nem tettem ilyet!-kezdtem el sírni.
-Hazz nyugi! Csak rosszat álmodtál!-ölelt át Louis.-Mindenki tudja, hogy erre nem lennél képes! Nyugodj meg! Mindjárt odaérünk a szállodához, és akkor majd veszel egyr forró fürdőt és nem lesz semmi baj, te is megnyugszol.
-De..de..én nem csaltam meg!
-Tudjuk Harry! Ne félj! Csak álmodtad!
-Ezt Melody is tudja ugye?
-Persze, hogy tudja! Ez csak egy rém álom volt! Nem kell félned! Egy hét és Melodyval otthon lehetsz! 
-Csak lenne már vége ennek a hétnek.
-Gyorsan elfog telni! Nem kell félned! Addig is nem hagylak egyedül, mert még valamit történik veled!
-Köszönöm Loui.
Némán ültem tovább a buszunkba és bámultam ki a fejemből, amikor jött egy sms-em.
"Remélem megkaptad a legutóbbi levelem.;) Végre jön majd a koncert ahol szólok, hogy OTT LESZEK! Nem kell félned édesem nem akarlak majd bántani! Én lennék a legszomorúbb ha lenne valami bajod, úgyhogy nem kell félned! És nyugi a többieket sem akarom bántani! Más terveim vannak.:* remélem jól telik az utazásod.:) További jó buszozás.:$
~M"
-Louis...
-Mi a baj?
-Nézd meg..-nyújtottam át a telefonom barátom kezébe aki ledöbbent az sms láttán.
-Harry szólnunk kell a rendőrségnek..
-Nem! Attól rosszabb lesz! Azt hiszi megijedtem!
-De mi van, ha bántanak téged vagy bárkit?
-NEM! Megírta, hogy nem fog senkinek sem bántódást okozni! 
-Hazz ez a te döntésed! 
-Én még nem akarok szólni a rendőrségnek..
-De már a telefonszámod is tudja!
-Majd lecserélem! Viszont most erős maradok! Nem lesz semmi baj! Paul is velünk van! 
-Igazad van! Nem lesz semmi baj! Csak érnénk már oda a szállodába!