33. Fejezet-"Remélem ez tudod mit jelent..!"

Sziasztoook.!:) Hát most hoztam egy kicsit hosszabb részt..:) annyira nem lett hosszú de sietni akartam vele.:) nem tudom mit fogtok szólni hozzá de nagyon kíváncsi vagyok.*-* éppen ezért kérlek titeket, hogy még ha csak egy szót is de komizzatok, hogy milyen lett és hogy tetszik e a mostani rész..de igazából nem is akarom húzni az időt úgyhogy itt is a rész:) viszont majd tartani szeretnék egy szavazást valamikor ami majd a blog oldalán lesz látható, de majd mindent megtudtok miről is lesz benne szó.:) addig is jó olvasást és remélem tetszeni fog.;)

*Melody szemszöge*

Szerencsére már Pesten voltam épségben .Szegény fiúk hogy meg voltak ijedve .de hat néha kell ilyen is..az ágyban feküdtem..bámultam a plafont miközben azon gondolkodtam, hogy vajon egyszer valamikor össze hoz e minket a sors újra? Nagyon reménykedem benne..talán egy év elég lesz arra hogy túllépjek a Londonban történt katasztrófáimon es megtanuljam hogy kell magamban levezetni egy ilyen pletyka dolgot..a nagy és unalmas gondolataimat El szakította meg..
-Nem hiányyik Hazz?
-Tudod El ez egy érdekes dolog..Tiszta szívemből mindennél jobban szeretem és hiányyik is de nekem kell egy kis idő amíg minden rendbe jön az életemben és a környezetemben..
-De ez Harry mellett könnyebb lenne nem?
-Lehet..d eha újra jönnének a pletykák sorra akkor nem..az csak mindent megnehezítene..de ha egyszer idősebb és érettebb leszek ehhez talán még együtt lehetünk újra.
-És mi van ha akkor már késő? Harry talál mást? Hisz ő egy tini sztár! Bár melyik lányt megkaphatja! Mindössze egy szavába kerül!
-Akkor nem lesz több köztünk mint szimpla barátság..
-De Melody..emlékszel még körülbelül 13-14 éves lehettél amikor nemet mondtál egy fiúnak és akkor azután emlékszel mennyi fájdalmad volt ez miatt? Emlékszel mennyiszer mondtam neked, hogt hagyd? Milyen sok barátod mondta hogy nem ér annyit hogy sírj miatta? Emlékszel?
-Akkor ott még csak 13 voltam nem gondolkodtam ész szerűen..
-És most szerinted ez az amit most teszel? Ez észszerű? Nem akarom hogy újra sírj! Nem akarom hogy a legjobb barátnőm újra egy roncs legyen! Te ezt biztos jónak látod amit most cselekedtél?
-Igen..
-Emlékszel miért szeretted annyira Tomit?
-Persze hogy emlékszem.
-És most nem látsz ilyet Harryben?
-Figyelj El! Harry nem Tomi..Harry úgy tökéletes ahogy van! Tudom Tomi nagyon bunkó volt és azt is tudom, hogy a szeme az a gyönyörű kék szeme varázsolt el annyira amibe beleszerettem..de nem értem miért volt akkor a szívemben akkora a láng..viszont Harryben tudom..A szeme, az arca, a keze, a teste, a haja, az orra, a szája, az édes csókok melyek abból származnak..egyszerűen mindene..de én egy ilyen tökéletes fiút nem érdemlek meg..éppen ezért nem is szeretném ezt Hazzal erőltetni..

*EGY HÓNAPPAL KÉSŐBB*

Hideg őszi szelek fújtak Budapest utcáin. Ugyan olyan szeptember elseje volt mint a többi..Iskola kezdés..és ami leginkább átlagossá tette mindezt az csak annyi volt, hogy újra mindenkinek volt barátja csak nekem nem..De hát én rontottam el..Én engedtem el Harryt..Így viselnem kell a következményeit..Végig sétáltam a folyosón Elel, a sok csókolózó pár közt amíg elértünk a termünkig..Jó volt látni az osztálytársakat, mivel egész nyáron nem találkoztunk velük..Egy órát ültünk bent a terembe..Végül kimentünk az ünnepséget megnézni..Persze megint ugyan az az unalmas előadás ami minden évben..Már imádkoztam hogy vége legyen..hányingerem volt..szédültem és rosszul voltam..A tanárnőm szerint gyomorrontásom volt, de én biztos voltam benne, hogy nem mivel 3 napja alig ettem valamit..Azt mondta, inkább menjek haza még mielőtt lefertőzöm az osztályt vagy bármi más lesz..Szerencsére alig pár háztömbnyire laktunk a sulitól így gyorsan hazaértem..Amikor hazaértem, rögtön a vécé felé vettem az irányt és előtte térdelve kötöttem ki..Nem tudom mit ehettem, de az minden kijött..De nem értettem..már két napja, ha egy almát vagy kettőt ehettem..semmi mást..mi bajom lehet? Amikor már minden kijött belőlem, letusoltam és lefeküdtem, mert eszméletlen álmos voltam..Körülbelül 3 óra lehetett amikor El hazaért..Berontott a szobába, megnézni jobban vagyok e már..de csak felébresztett így újra a vécén kötöttem ki..Nem értettem, hogy tudok ennyit hányni ha nem ettem semmit..
-Melody mit ettél?
-Semmit..
-De biztos?
-Csak emlékeznék rá..Viszont kérlek öltözz át, mert nagyon sok most rajtad ez a parfüm és esküszöm hányok egy újabb adagot ha még mindig ezt kell szagolnom..
-De ezt eddig imádtam..
-Még mindig nagyon szeretem, de most ez nagyon erős..kérlek vegyél át olyan ruhát ami nem parfümös..ne haragudj..
-Semmi gond..megértelek..De mi bajod lehet?! Mi ez a hirtelen rosszullét?
-Nem tudom..Talán egy vírus..
-Remélem jobban leszel a hétvégére..
-Miért mi lesz akkor?
-Nem emlékszel?!
-Most még a gondolkodás sem megy..
-Megyünk Londonba!
-Tényleg! Végre láthatom aput és Glendát!
-És persze Harryt!-mosolygott.
-El most nem szeretnék veszekedni, de nem szeretnék Hazzáról beszélni..
-Ahogy akarod..
-Amúgy milyen volt a suliba?
-Áhh semmi nem volt megkaptuk az órarendet..Megbeszéltük újra a házirendet és a többit..Viszont csodálkozott a tanárnő, hogy újra voltál suliba..Úgy tudta magán tanuló lettél..
-Hát ha ilyen betegesen kezdem az évet jobban járok ha magán tanuló leszek tényleg..
-Jajj ez csak egy vírus..semmi bajod nem lesz nyugi.
-Na jó nem bírom ki..Beszéltél mostanában a fiúkkal?
-Hát csak Louival..
-És hogy van Harry?-csillantak fel a szemeim.
-Hát nem a legjobban..Rengeteget fogyott..Esténként beszél magába..Van hogy néha láza is van..Nagyon hiányzol neki..
-Úristen mit tettem..
-Rosszul viseli, hogy nem vagy már vele..és egy hónapja már fel sem hívtad..Belegondoltál már mennyi mindenben segített neked? Az életét is feláldozta ÉRTED!-az utolsó szóra tette a hang sújt amitől egy csomó lett a gyomromban..
-De hát én nem tudok innen rajta segíteni..-szomorodtam el..
-HÍVD FEL MELODY! -emelte fel a hangját-CSAK ENNYIT KELL TENNED! SEMMI MÁST! EZZEL MÁR LÁTJA HOGY NEM FELEJTETTED EL!
-Jó rendben értem csak ne kiabálj..-futottam el újra a vécére, mert itt majdnem az ágyba hánytam..
-Ne haragudj!-futott utánam..
-Nem semmi gond én sajnálom, csak nem tudtam mit csinálhatnék, hogy Harry jól legyen, vagy legalább jobban..
-Ha jobban leszel, szerintem hívd fel..Mindkettőtöknek könnyebb lesz..
-Az lehet..Végre nem csak a videókból hallhatom a hangját..
-Na látod..
Visszafeküdtem aludni, mert még mindig nagyon fáradt és álmos voltam..Pedig egész nap csak pihentem és aludtam..Utálok beteg lenni..de minél hamarabb el akartam aludni,hogy hamarabb legyen este..bár attól nem lesz hamarabb de legalább nekem kevesebbet kell izgulnom hogy beszélhessek Harryvel, hallhassam a hangját és csak azt, hogy egy kicsit boldog legyen azt tudjam..Az óra már négyet mutatott így tényleg elaludtam hátha hatkor vagy hétkor már hívhatom..Ám ez kicsit későbbre sikeredett..Amikor kinyitottam a szemem rögtön az órára néztem..már fél kilenc volt..Kimentem a nappaliba El már aludt..Biztos fárasztó napja volt..Nem tudtam, hogy Harry már alszik e vagy sem..De ha azt nézem Harrynél még csak fél nyolc van.. így most vagy soha elven megfogtam a telefonom és felhívtam..Nyugodt voltam mindaddig amíg meg nem hallottam rekedtesen gyönyörű hangját ami most egy kicsit beteges volt, de még mindig tökéletes..
-Szia Harry.
-Melody te vagy az?
-Igen-mosolyogtam..-talán megint meghaltam?-nevettem.
-Nem dehogy! Vagyis remélem nem! Vagy ahhj de hülye vagyok hisz most beszélek veled! Vagy mi van?!
-Nyugi!
-Jó csak..
-Csak mi?
-Mindegy hagyjuk..
-Na de mi csak?
-Nem fontos..
-Harry!
-Csak meglepődtem, hogy felhívtál..
-Ez miért olyan meglepő?
-Mert tudod egy hónapja nem beszéltünk és nem is hallottam felőled semmit..és most meglepett a hívásod..de miért hívtál?
Erre nem tudtam mit mondani..Mondjam, hogy a pillangók a hasamban késztettek rá? Vagy mert nem tudtam aludni vagy mit mondhatnék neki? A világ megállt körülöttem és olyat mondtam amit én sem hittem el..
-Hiányzol..
A telefonban néma csend lett..Tudtam, hogy ez nem szabadott volna mondanom..Újra egy óriási hiba amit én követtem el..És egy újabb dolog ami nem tett jót a rosszul létemnek..Az idegesség..Újra a hányás közepén találtam magam..Úgy érzem már a fürdőszobába költözhetnék, hisz úgyis oda járok percenként..A telefon végig a kezemben volt..Így attól tartottam Harry meghallja..És hát ezt jól gondoltam..
-Melody jól vagy?!
-Persze..Persze..Csak elkaptam valami vírust..És most elég ramatyul vagyok, de nincs semmi bajom..
-Mi a bajod pontosan?
-Hányok, szédülök, nem eszek semmit, hányok ha megérzek egy szagot, egész nap alszok, de nem vészes..-nevettem.-ja és néha fáj a fejem..De te hogy vagy?-váltottam témát..
-Hát voltam már jobban is..Nem eszek sokat mostanában és az alvással is gondjaim vannak, de túl élem.-nevetett..
-Akkor jó! És a fiúkkal mi a helyzet?
-Ők megvannak..Tegnap volt nálunk Justin és Karaokiztunk, úgyhogy zengett a ház, úgyhogy minden oké. És El?
-Ő is remekül van..Már alszik mert nehéz napja volt a suliba, úgyhogy most pihen.
-Na ennek örülök..
-A hétvégén megyek Londonba..
-Ez nagyszerű!
-Ha gondolod..Összefuthatnánk..
-Ha te is szeretnéd..
-Nekem nincs ellenemre..-mosolyogtam..
-Ez remek! Akkor majd még megbeszéljük, mikor hol?
-Aham.
-És mennyi időre jössz?
-Egy hét? Vagy több nem tudom még..Glendát és apát is meg kell látogatnom úgyhogy ez lehet több időbe telik majd.-nevettem.
-És ránk és a fiúkra lesz időd?
-Hát..ha a fiúkra nem is rád megpróbálok időt szakítani..
Na Melody ez az ami nem kellett volna..Gondoltam magamban..
-Aranyos vagy-nevetett Hazz.
-Hát akkor majd még beszélünk..
-Remélem..
-Jobbulást Harry!
-Neked is Melly! Gyógyulj!
-Te is!-mosolyogtam. 
Letettük a telefont..Furcsa érzések kavarogtak bennem..Jók is és rosszak is olyan mindenes..Régen éreztem már így..

*Harry szemszöge*

El sem hiszem! Beszéltem Melodyval! Amióta Pesten van egy szót sem váltottam vele..Vagyis csak a balesettel kapcsolatban beszéltünk, de az még aznap volt amikor megérkezett..De nem baj..Most beszéltem vele és ez a lényeg!

Leszaladtam a fiúkhoz a nappaliba akik filmet néztek..ugrálva mentem le a lépcsőn, hogy lássák végre jó kedvem van..Louis rögtön oda is szaladt hozzám hogy mi a örömöm oka? Ujjongva közöltem vele, hogy: 
-Beszéltem Melodyval! 
-Ez komoly? Te hívtad vagy ő? 
-Ő hívott fel! 
-Hogy hogy? 
-Én is ezt kérdeztem..és csak annyit mondott hogy ''Hiányzol''! 
-De hát ez jó hír nem? 
-De nagyon is!-ujjongtam tovább. 
-És hogy van?-lépett be a párbeszédbe Niall is akinek ölében ült Júlia. 
-Nem valami jól.. 
-Hát te sem vagy valami fényesen..-lépett közelebb hozzánk Zayn is..-Ő is biztos depizik mint ahogy ilyenkor a lányok szokták..ha elb*sznak valamit..-gúnyolódott. 
-Hülye vagy!-nevettem. 
-Akkor megjött neki!-röhögött. 
-Ja mondjuk az lehet, mivel hányingere van, ha érez valami szagot vagy ha csak kaját lát megy hányni..fáj a feje, folyton álmos, rosszul van..szédül.. 
-FIÚK! Ne legyetek már bunkók! Ez a lányoknak nagyon szar..-állt fel Niall öléből Julcsi.-tudjátok mennyire rosszul vagyunk mi lányok ilyenkor? -Látjuk.-röhögött Louis.-Melody is végig hányta a napot..meg hát amikor itt volt akkor is mindig szarul volt..mondjuk nem hányt csak fájt a feje..de mondjuk akkor mindig éhes volt.. 
-Ja tök sokszor üres volt miatta a hűtő..-méltatlankodott Nialler. 
-De Melodynak nincs étvágya..és ha kaját lát már megy hányni.. 
-Akkor Harry remélem ez tudod mit jelent!-lépett közel hozzám Liam és mélyen a szemembe nézett..!