2012. október 20., szombat

20. Fejezet-"Ne félj, megvédelek mindentől!"

Hát sziasztok....Kicsit szomorú vagyok, mert nem komiztatok....mindössze Julcsi*_*-tól kaptam <3 Köszönöm neki! Nagyon szépen kérlek titeket, hogy komizzatok mert, ha nem tudom, hogy sikerült, akkor abbahagyom...:s Na mindegy..... Amúgy itt is érdeklődhettek a blogról: http://ask.fm/gogszi Remélem ez a rész tetszeni fog :)
Jó olvasást! <3

*Melody szemszöge*


Ültem a széken és bámultam a képernyőt...Komolyan mondom, mi jöhet még? Anya halála, Lux szája, és most még ez is...Ártottam én bárkinek is?!

-Melody nyugodj meg!-nyugtatott Harry.-Majd kitalálunk valamit a fiúkkal.
Nem szóltam semmit, csak bámultam a padlót. Egy nővér lépett oda hozzánk, hogy átadja Lux papírjait. Harry aláírta őket és haza indultunk a kórházból. Amint kiléptünk az ajtón, fotósok ezrei támadtak le minket. A vakuk villanásától alig láttunk. Kérdések hada, lökdösődés...
-Tényleg együtt vannak? 
-Melody! Lehet egy kérdésünk?
-Mióta tart a kapcsolatuk?
-Mi van  maguk között?
-Csak a média miatt jöttek össze?
-Hol ismerkedtek meg?
-Szoktak veszekedni?
-Ki ez a másik nő?
-Mi történt Baby Luxal?
-Ki miatt voltak kórházban?
Harry magához húzott mind a  háromunkat és a fülembe súgta.
-Nem kell félned, mindjárt elintézem őket. Itt az autó kulcsa, menjetek Ellel Luxal a kocsihoz és szálljatok be.-Lökött el magától Harry. 
-Oké. 
Megfogtam Eleanor kezét és kihúztam a tömegből. A fotósok egy fele Harrynél maradt, de a maradék jött velünk. Ellel futni kezdtünk és gyors beültünk az autóba.
-Harry mit fog csinálni?-kérdezte Ell.
-Nem tudom, biztos kitalál valamit. 
-Nézd Melody ott van a telefonja! Hívd fel Pault!
-Ez jó ötlet. 
Harry telójáért nyúltam, amikor nyílt az ajtó, Hazza bepattant a kocsiba. És teljes erőből nyomta a gázt és elhajtott. 
-Lányok jól vagytok?-kérdezte.
-Persze!
-Neked lett valami bajod?
-Nem...-halkult el.
Tudtam, hogy történt vele valami, de nem tudtam mi. Bár még csak 2 hete vagyunk együtt, ismerem annyira, hogy tudjam, mikor mond igazat és mikor nem. Hagytam inkább. Most senkinek nincs ereje veszekedni. Előre fordultam. Bámultam ki az ablakon és azon gondolkodtam, mi történhetett Harryvel. Megütött valakit? Vagy őt ütötték meg? 
-Harry?
-Tessék Melody?!
-Lou mérges lesz rám?
-Nem tudom, de ha mérges lesz, majd én kimagyarázom...Ne félj, megvédelek mindentől!
Ezt a mondatot, örökre a szívembe vésem. "Ne félj, megvédelek mindentől!" Hátra néztem Ellékre. Mind a ketten mélyen aludtak. Harry rám nézett. 
-Haza értünk életem.
Csak rámosolyogtam, majd felébresztettem a hátul szunyókáló lányokat. 
-Ell. Hazaértünk.
Eleanor a szemét lassan kinyitotta, majd magához szorította Luxot és kiszállt a kocsiból. Én is kiszálltam, majd Harry is követte a példánkat. Bementünk, Ell felment Luxal a szobába, hogy lefektesse én pedig felmentem Brendon szobájába, hogy megnézzem itthon van e. Harryvel kézen fogva mentünk fel a lépcsőn, mert féltett, nehogy valami bajom történjen. Amikor bekopogtam Brendon ajtaján, nem szólt ki senki. Még egyszer kopogtam, semmi válasz. Benyitottam, de amit ott láttam, azt nem akartam elhinni. Kitéptem a kezem Harry kezei közül és odarohantam a bátyámhoz. Körülötte minden tiszta vérvolt, egy penge volt a másik kezébe. Az alkarja tele volt vagdosással. 
-Harry hívd a mentőket!
Harry a telefonja után nyúlt és már hívta is őket. Én csak mozgattam Brendont...Próbáltam felébreszteni, de nem ment...A mellkasa, már alig mozgott. A sírást nem tudtam abbahagyni. Csak fogtam a bátyám kezét és sírtam mellette. Nem tudtam mit tenni. 
-Mikor jönnek már?-kiabáltam Harryre.
-Nem tudom.
-Akkor hívd fel őket, hogy siessenek!
-Melody kicsim.-guggolt le mellém.-Sietnek hidd el! Nem tudunk mit tenni. 
-De meg fog halni!
-Nem fog! Brendon erős fiú!
Harry karjai közé borultam. Átölelt és csak ölelt. Sírtam, nem tudtam mást csinálni. 
-Nem akarom elveszíteni egy nap alatt a családom.
-Nem fogod!-ölelt erősebben. 
Átöleltem Harryt a csípőjénél fogva, de ekkor felnyögött.
-Mi a baj?-kérdeztem ijedten.
-Semmi. Csak...csak...kiroppant a lábam.
Nem akartam hinni neki, tudtam hogy csak blöfföl, de most még inkább nem lett volna erőm veszekedni. Hallottuk, amint a mentők szirénázva jönnek így hát Harry leszaladt, hogy kinyithassa nekik az ajtót. Felsiettek a mentősök és oda mentek Brendonhoz. 
-Nem lélegzik!-kiáltotta az egyik férfi.-Hozzátok a lélegeztetőt és a hordágyat!
Engem kikísért egy másik fiatalember, hogy nem lehetek bent. Harry magázol ölelt. Olyan erősen szorított, amennyire csak tudott. A könnyeim egymást követték, mint engem most ezek a szörnyűségek. Amikor megláttam, hogy a testvéremből csövek lógnak ki, és egy hordágyon fekszik, még a levegőt is nehéz volt vennem. Úgy éreztem, nem bírom tovább. Egy mozdulattal összeestem és a padlóra dőltem. 

*Harry szemszöge*


Ott álltam egy helyben és fogtam Melodyt, de egyszer csak összeesett. Az egyik orvos, rögtön odaszaladt hozzánk. Melodynak rögtön a mellkasát kezdte el nézni. 

-Lélegzik, de be kell vinnünk őt is a kórházba. 
-Mi történt vele, hogy csak így hirtelen összeesett?-kérdeztem remegő hangon.
-Elájult.
-Ugye vele mehetek a kórházba!
-Természetesen. 
Átszaladtam Ell szobájába és felébresztettem. 
-Eleanor! Melody elájult! Brendon pedig meg akarta ölni magát. Be kell mennem a kórházba! Te maradj itt Luxal! És NE csinálj magaddal semmit!
-Úristen micsoda? Én is veled megyek!
-Nem, te maradj itt Luxal és vigyázz rá! 
-Oké, de te pedig Melodyra vigyázz! 
-Amit megtehetek, azt megteszem, hogy jobban legyenek!
Lerohantam a lépcsőn, és a mentő autó felé vettem az irányt.Megmutatták, hova kell ülnöm és beültem. Melody még mindig nem volt magánál. Lélegeztető gépen volt. A mentő elindult. Egy orvossal voltam hátul Melodyval és Brendonnal együtt. Ha Brendon meghal, azt Melody sem fogja túl élni..10 perc múlva már a kórháznál voltunk. Én végig Melody mellett és Brendon mellett voltam. Kórteremről kórteremre jártam. Egyszer Melody egyszer Brendon. Amikor Brendonnál voltam, éppen akkor lépett be egy orvos. 
-Doktor úr! Mi van Brendonnal? Javult az állapota? 
-Mr. Styles Brendon, rengeteg vért vesztett, de már jobban van. Most épp az érzéstelenítők hatása alatt van, de jobban lesz. 
-Köszönöm.
Leültem Brendon mellé egy székre, majd megfogtam a kezét. 
-Brendon, nem hagyhatod itt Melodyt! Vigyáznod kell a kishúgaidra! Tudom, hogy fáj az, hogy elvesztetted az édesanyádat, de ez nem megoldás. Így te is fájdalmat okozol mindenkinek. Nem a húgodnak kellene rád vigyázni, hanem neked rá.
Felálltam a székről és kimentem. Átsétáltam Melodyhoz, hogy megnézhessem, ő hogy van. Csak feküdt egy helyben, nem mozdult. Mellé is leültem egy székre, majd neki is megfogtam a kezét. Nem szóltam egy szót sem, csak fogta a kezét. Egy könnycsepp gördült ki a szememből. Lecsöppent Melly kezére. Megcsókoltam a karját, majd a száját. Melody nehézkesen, de kinyitotta szemeit és rám pillantott. 
-Melody! Édesem! Jobban vagy?
-Mi történt?
-Elájultál, amikor Brendont...-nem hagyta, hogy befejezzem.
-Nem, nem velem, hanem veled!-mutatott a pólómra.-Tiszta vér vagy!
Ránéztem a fehér felsőmre és tényleg tiszta vér volt.
-Velem semmi, biztosan csak amikor Brendonnál voltam, véres lett.
-Ezért van rajta egy lyuk is igaz?! Harold nekem, ne hazudjál, gyere ide!
Mit tehettem volna?! Hát közelebb mentem Melodyhoz. 

*Melody szemszöge*


Tudtam, hogy Harry titkol előttem valamit. De amikor megláttam a véres pólóját, nem bírtam tovább. Közelebb sétált hozzám, én pedig felültem az ágyon. Felhúztam a pólóját és egy mély sebet láttam a testén. 

-Úristen Harry! Ez...ez...micsoda? Mi történt?
-Amikor kijöttünk a kórházból és az újság írok és a fotósok letámadtak minket, ez akkor történt.
-De hogyan?
-Amikor magamhoz húztalak titeket, hogy menjetek a kocsihoz, egy ember, beléd akart szúrni egy kést. Ezért löktelek el téged, hogy ne tegye ezt veled. 
-Így inkább magadba szúrattad a kést?
-Igen. 
-Akkor ezért mondtad, hogy "Ne félj megvédelek mindentől!"
-Igen. Nem tudom mit csináltam volna, ha leszúrnak téged. 
-De Harry, téged le kell kezelni. Így is rengeteg vért vesztettél!
-Nem kell, kibírom.
-HAROLD! Ide hívok egy orvost és megmondom neki, hogy kezeljenek le.
Megnyomtam a nővér gombot, és 2 percen belül, egy nővér jött be a szobába.
-Mi történt?
-Semmi, csak a barátomat le kéne kezelni.
-Rendben. Jöjjön velem Mr. Styles. 
-Nem lehetnek, hogy itt csinálja meg?
-Itt nem tudom. Nincsenek olyan eszközök. 
-Akkor hozzon ide.
-Uram, nem lehet!
-Akkor legalább a barátnőm jöhessen velem!
-Miss. Scott fel tud állni?
-Persze. Pattantam ki az ágyból.-de nem kellett  volna olyan hirtelen, mert megszédültem.
-Jól vagy?-ugrott oda hozzám Harry.
-Semmi bajom, csak hirtelen keltem fel.
Megfogtam Harry kezét és a nővérrel együtt elmentünk egy másik kórterembe. 
-Itt is lennénk. Nem kell félni.-nézett Harryre mosolyogva a hölgy.
Hazzának remegni kezdtek a kezei. 
-Ne félj drágám.-suttogtam a fülébe.
-Ha velem maradsz, nem fogok.-csókolt meg.
-Üljön le ide.-mutatott az orvosi ágyra a nővér.
Harry leült, de a kezemet még mindig fogta. 
-Vegye le kérdem a pólóját.
Harryről segítettem levenni, majd a nővér közelebb lépett. Megnézte a sebet.
-Ez elég veszélyes seb. Előre szólók, nagyon fog fájni a fertőtlenítés. 
Én csak nevettem egyet. Harrynek a szemei, kikerekedtek és már majdnem kicsordultak a könnycseppek. A nővér hozta fertőtlenítőt, rám nézett és egy pillantással jelezte, hogy most fogjam elég erősen Hazza kezét. Harry kezét olyan erősen próbáltam szorítani, ahogyan csak tudtam. De amint elkezdte a nővér fertőtleníteni a sebet, Harry még nálam is erősebben szorította a kezem. Fogait összeszorította, és a szeméből könnycseppek csordultak ki. Az összes könnyét letöröltem, majd a fülébe súgtam.
-Ügyes vagy! Imádlak.-majd a szájára nyomtam egy csókot.
Hazza becsukta  a szemét. Nem reagált arra, amit mondtam neki. Ekkor intettem az ápolónak, hogy hagyja abba egy kicsit. Abba is hagyta. Én átöleltem Harryt és újra a fülébe súgtam.
-Ügyes vagy! Imádlak.-majd megint megcsókoltam. 
Mindent egy mosollyal viszonozta, és a fülembe súgta.
-Nagyon fáj.-gördült ki egy újabb könnycsepp a szeméből.
-Elhiszem. De veled leszel végig.
-Tudom, de ez nem sokat segít.
-Ezt én is tudom, de már csak egy kicsit kell kibírnod.
-Remélem.
-Folytathatom?-kérdezte a hölgy.
Harryre pillantottam ő pedig bólintott. Hazza újra össze szorította a fogait a nővér pedig újra elkezdte a műveletet.

2 megjegyzés:

  1. Na jó ezt konkrétan végig bőgtem .....Hogy a rohadt életbe tudsz úgy fogalmazni,hogy benne érzem magam a történetben? Imádom...Folytasd..Ha abba mered hagyni megöllek leááány :DD Imádom ezt a részt..a vége áhw megőrülök <3 *-*

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó lett! Nyagyon szeretem a blogod! <333

    VálaszTörlés