18. Fejezet-Részvétem...:'/

Na sziasztok! Elkészítettem a 18. fejezetet :) Ezt egy kicsit hosszabbra írtam, mert jövőhéten nem fogok tudni új részt hozni, mivel Londonban leszek *-* Remélem tetszeni fog ez a rész :) És légyszi Komizzatok! Puszi <3
Jó olvasást!

A kocsiban ültünk. Már nagyon vártam, hogy mikor érünk már oda. Iszonyatosan kíváncsi voltam, milyen Lux élőben. Rengeteg képet láttam már róla, de hogy élőben láthatom, azt sohasem gondoltam volna. 
-Ott vagyunk már?-tettem fel a kérdést.
-Nem.
-És most?
-Melody! Szeretem a Shreket, de nem akarom, hogy te legyél szamár!-nevetett.
-Jó oké, de mikor érünk oda?
-Nemsokára. Körülbelül 10 perc.
-Ajjj...annyira várom.
-Elhiszem. Hidd el én is. Nagyon régen találkoztam már Luxal.
-Én meg még soha.-nevettem.-Amúgy majd én is fel vehetem?
-Persze. Nagyon barátságos kislány.-mosolygott.
-Juj de jó  lesz.
Harry rám mosolygott.
-Itt vagyunk. Óvatosan menjünk, nehogy a paparazzik meglássanak minket. 
-De Harry azt mondtad, hogy nem baj, ha meglátnak. 
-Tudom, de van  rá egy tervem, hogy hogy legyen majd. 
-Biztos jó lesz?
-100 százalék.-fogta meg a kezem. 
-Na mehetünk? Már tisztára be vagyok zsongva.
-Induljunk.
Kiszálltunk az autóból, majd a kapuhoz sétáltunk. Harryvel besétáltunk, majd egy ajtóhoz értünk. Hazza bekopogott,  és oda is bementünk. Lux mászott oda hozzánk rögtön. Még a cipőjét se vette le Harry, de Luxot máris a kezében tartotta. 
-Szia gyönyörűség!-puszilta meg.
-Hajji-puszilta meg Lux is Hazzát.
-Nézd ki van itt? Ő itt Melody.-mutatott rám.
-Mejodi.
Harry átadta a kezembe Luxot. Nagyon aranyos volt. Mosolygott, nem sírt. Még puszit is kaptam tőle. Tényleg barátságos baba, ahogy Harry ezt meg is mondta. 
-Sziasztok.-jött oda Lou, Lux anyukája.
-Szia.-köszönt Hazza egy puszi kíséretében.
-Szia Melody.-mosolygott rám Lou.
-Szia.-mosolyogtam vissza.
-Harry sokat mesélt már rólad. Akárhányszor fel kell hívnom, mindig rád tereli a témát.-nevetett.
Elpirultam, majd Harryre néztem. Lux elkezdett tapsolni. Mindenki nevetni kezdett, de senki nem tudta, mért tapsol. Megpusziltam,majd átadtam Harrynek.  
-Gyertek menjünk ki.-mutatott az ajtóra Lou.-De ha szeretnétek, maradhatunk bent is.
-Szerintem akkor menjünk  ki.-mondta Harry.
-Melody? Te mit szeretnél?-kérdezte Lou.
-Nekem mindegy. Jó, ha kimegyünk.
Kisétáltunk az ajtón. Hátra mentünk, ahol egy gyönyörű kert fogadott. Egy kerti ülőkével. Az asztalon voltak sütik és szendvicsek és limonádé. 
-Kértek valamit enni vagy inni?
-Én elfogadok egy pohár limonádét.-mosolyogtam.
-Én meg majd eszek, ha kívánom-nevetett Harry.-de előtte még játszok Luxal.
-Rendben, menjetek csak.-vigyorgott Lou.
Harry elszaladt Luxal a kert bégében lévő kis játszótérhez.
-Tessék-nyújtotta át a limonádéval teli töltött poharat.
-Köszönöm.-mosolyogtam.
-Gyere üljünk le a hintaágyra.
Leültünk, majd elkezdtünk beszélgetni.
-Melody, te honnan jöttél? 
-Magyarországról. Ott Budapesten éltem.
-Ohh...Az biztos szép hely.
-Igen az, de nem ér fel Londonnal.-vigyorogtam.
-Az lehet. Amúgy a fiúkkal, majd készülünk valamikor Magyarországra koncertezni.
-Igen? Nem is tudtam. Ott is nagyon sok Directioner van.
-Azt elhiszem. És, hogy ismerkedtetek meg Harryvel?
-Hát twitcamoztunk és gondolom Harry ránk kattintott és amikor befejeztük, rámírt twitteren és ott beszélgettünk. Aztán megmondta az áll facebookját és ott beszéltünk tovább. És én nagy szerencsémre pont másnap jöttem Londonba a szüleimmel és így megbeszéltük Harryvel, hogy találkozunk. Még aznap este elvitt egy gyönyörű helyre és ott megcsókolt, és így azóta együtt vagyunk.
-Ez de  aranyos történet.-mosolygott.-És ti mennyi időre vagytok itt Londonba?
-Hát mivel anyukámnak itt új munkahelye lett, ezért kiköltöztünk és hozuk a legjobb barátnőmet Eleanort is, de ő sajnos suli időre hazamegy. 
-Ez tök jó. Csak kár, hogy Ell elmegy, majd nyár végén. Amúgy azt tudtad, hogy Louis barátnőjét is Eleanornak hívják?
-Igen. Nagyon szép lány. Szerintem eléggé össze illenek. Bár nem ismerem Ellt, de szerintem biztos aranyos lány. 
-Igen az. Nagyon kedves és az a legjobb, hogy imádja Louit. 
-Az a legfontosabb.
-Hát mondjuk te sem panaszkodhatsz, Harry is mindig rólad beszél. 
-Ezt jó hallani. 
-Amúgy remélem szeretnétek gyerekeket, mert imádja őket.-nevetett.
-Hát majd egyszer biztos. Én nem csak egy gyereket szeretnék, de az mindegy. Amúgy ti Tommal nem terveztek kis tesót?
-Nem, amíg Lux ilyen kicsi addig épp elég ő egyedül.-mosolygott.-Utána, lehet, hogy lesz kis tesó, de majd ahogy a sors akarja. Egyébként köszönjük a szoknyát.
-Ohh nagyon szívesen. Remélem jó lesz Luxra.
-Biztosan. 
-Nézzétek!-szalad oda Harry Luxal a kezében.-Csináltam képeket.-mutatott a telefonjára.

-Ezek nagyon édesek lettek-mosolyogtam.
-Szerintem is.-mosolygott Lou.
-Hát igen én csináltam.-dicsekedett Harry.-De hiába jó a fotós, ha a modell pocsék...de itt nem volt pocsék modell. Itt csak egy cukor falatka volt.-puszilta meg Luxot.
Lux megint elkezdett tapsolni mire mindenki megint nevetni kezdett. A nevetésünket egy nagy zsibaj törte meg. Ki mások csinálhatták volna ezt a zajt, ha nem Louis, Niall, Zayn és Liam.
-Sziasztoooook!-hallatszott az egyszerre köszönő szépfiúk hangra.
-One Dijectioooooon!-sikított Lux majd újra tapsolni kezdett.
A fiúk egyenként puszilgatták végig a kis gyönyörűséget, majd mind a négyen leültek a hintaággyal szemben lévő székekre. Zaynnél volt utoljára Lux, aki miután megszeretgette, az ölembe ültette.
-Mejodiiiii-tapsolt Lux.
Harry rám nézett, majd egy puszit nyomott a számra. 
-Na de gyerekek! Ne a kisgyerek előtt!-nevetett Louis.-Menjetek inkább szobára.
-Louis!-morgott rá Harry.
-Harry nyugi, csak viccelődik.-súgtam a fülébe.
-Jó oké. Jól érzed magad?
-Persze.-mosolyogtam.

*Harry szemszöge*

Boldog voltam, mert a banda is együtt volt Lux is ott volt Lou is és persze Melody is. Örültem, mert Melly boldog és hát Luxal és Louval is kijön. Lehetne ennél jobb napom? Talán igen...Mi lenne, ha ma...-egy hang megszakította a gondolatmenetemet.

-Harold!-mozgatta a kezét a szemeim előtt Zayn.-élsz még haver?

-Mi? Mivan? Ki? Mi? Hol? Mikor?-tértem magamhoz hirtelen.

-Ma eljössz velünk bulizni?

-Ja persze! Melody te is jössz?

-Nem, nem megyek, ma otthon töltöm megint az éjszakát mert Ellel is akarok lenni. 

-Ja jó.

-Melody gyere csak!-hívta félre Lou Melodyt.

-Megyek.-válaszolt.

A lányok elmentek hátra Luxal együtt.

-Haver, mi van veled?-ült le mellém Louis.

-Semmi, csak elgondolkoztam.

-Min?

-Az mindegy. 

-Na mond! 

-De mondom, hogy mindegy.

-Melodyval minden rendben?

-Igen, persze.

-Akkor jó.

*Melody szemszöge*

-Melody annyi lenne a kérdésem, hogy vigyáznál e Luxra egy éjszakát?

-Persze!

-Tudod, olyan régen voltunk már együtt a fiúkkal bulizni, együtt 7-en, úgy, hogy ott legyen Tom is.

-Nyugodtan menjetek. Nem hinném, hogy  bármi baja esne Luxnak. Rengeteg gyerek játék van otthon. Meg hát, otthon van anyukám, aki már 2 gyereket felnevelt, csak nem lesz gond.

-Köszönöm.-ölelt meg Lou-De biztos nem nagy teher?

-Dehogy Eleanor is imádja a gyerekeket, elleszünk mi 3-an.

-Még egyszer köszönöm.

-Igazán nincs mit.

Vissza indultunk a fiúkhoz. 

-Induljunk.-súgtam Harry fülébe.-Már 5 óra. Mire ti elkészültök, lesz vagy fél 7.

-Igazad van, szólok a srácoknak.-puszilt meg.-Fiúk induljunk, hogy Lou is eltudjon készülni! És, hát nekünk is van még mit készülnünk.

-Rendeben-hangzott egyszerre a válasz.

Mindenki elindult a kocsi felé én pedig még előtte oda mentem Louhoz.

-Akkor majd oda hozzátok Luxot hozzánk?-kérdeztem.

-Igen.

-Rendben.

-Még egyszer köszönöm.

-Érezzétek jól magatokat!

-Köszi.

-Na akkor indulok, előkészítem a terepet Luxnak.-nevettem.-Szia Lou.

-Szia Melody!

Kisétáltam a kapun, és beültem az autóba. Elindultunk. 

-Harry.

-Mi  az?

-Képzeld, ma este nálunk lesz Lux. Velünk tölti az éjszakát.-örvendeztem.

-Tényleg?

-Igen, Lou megkért, hogy vigyázzak rá, mert olyan régen voltak már veletek együtt Tommal.

-Na látod! Ezért is imádlak! Annyira aranyos és segítőkész vagy.-csókolt meg.

A további utat, szó nélkül utaztuk végig. Fél óra után hazaértünk. Mármint, az 1D házba. Azt mondta Harry, hogy gyors elkészül és hazavisz. Ez így is lett. Letusolt, én addig ki választottam, hogy mit vegyen fel. Felöltözött, megcsinálta a haját, és már kész is volt. Újra a kocsiban ültünk. Már majdnem odaértünk hozzánk, amikor megszólalt a telefonom. Eleanor hívott.

-Szia Ell!

-Szia Melly! Kerestél.

-Igen, mert  van egy jó hírem! 

-Micsoda?

-Ma mi fogunk otthon nálunk vigyázni Baby Luxra.

-Komolyan?!

-Igen! Úgyhogy, már kezdheted baba biztossá tenni a terepet. Én mindjárt hazaérek!

-Oké. Elkezdek pakolni! Siess! Amúgy mikor jön?

-Lux?

-Igen.

-Fél 9 körül.

-Jól van akkor van még háromnegyed óránk.

-Igen.

-Na akkor siess! Szia.

-Sietek! Szia.

Letettük a telefont.

-Izgul?-tette fel a kérdést Harry.

-Nem kicsit.-nevettem.

-Na akkor, mi mindjárt oda érünk és lenyugtathatod.-mosolygott.

Vakító mosolyának, nem bírtam ellenállni. Kikapcsoltam a biztonsági övemet, majd odabújtam hozzá. Csókolóztunk, amikor hirtelen egy autó óriásit fékezett. Elkaptam a fejemet. Majdnem frontálisat ütköztünk. Ha a másik autós nem lép rá a fékre, és Harry nem eszmél hirtelen, lehet,hogy nem mentem volna többet haza. Hazza kipattant a kocsiból és elnézést kért a másik sofőrtől. Nem tudom, hogy a másik sofőr azért nem borult e ki, mert Harry Stylessal beszélt, vagy mert csak szimplán nyugodt ember. Annyit láttam csak, hogy a férfi kér Harrytől egy aláírást, majd kezet ráztak. Hazza beszállt a kocsiba, majd tovább hajtott. Nem kérdeztem semmit, inkább vissza övezkedtem. Tudtam,  hogy én vagyok a hibás...

-Itt vagyunk.-mosolygott Harry.

Csak vissza mosolyogtam, majd kiszálltunk. Harry az ajtóig kísért. Már a búcsúcsókunkat nyomta volna a számra, amikor eltoltam magamtól. 

-Ne haragudj.-bámultam le a földre.

-Mért haragudnék?-emelte fel a fejem.

-Majdnem miattam lett balesetünk.-néztem könnyes szemmel a szemébe.

-Jaj, dehogy a te hibád. Én is hibás voltam.-törölte le a kicsorduló könnyemet, majd egy gyenge, de hosszú csókot lehet ajkaimra.

-Szeretlek Harold Edward Styles.

-Én is Melody Izabella Scott.

-Érezd jól magad!-öleltem meg.

-Te pedig vigyázz Luxra és magadra.

-Vigyázok ígérem.

-Szia Melody!

-Szia Harry.-csókoltam meg még egyszer.

Harry megfordult és lesétált a lépcsőn. Már a kocsiajtót nyitotta, amikor utána szaladtam.

-Harry várj! Adj még egy utolsó csókot.

Harry a kezeit derekam köré fonta, magához húzott és megcsókolt. 

-Muszáj el menned? Itthon kell maradnod! Érzem, tudom! Most nem mehetsz el.

-Melody! Kérlek! Tudok vigyázni magamra. A srácokkal végig együtt leszünk. Ne félj!-suttogta.

-Nagyon vigyázz magadra!

-Vigyázok. Ígérem.

Újra megcsókoltam. A csókunk, hosszú, érzelmes és édes volt. Nem akartam elengedni. Karjait levette derekamról. Kezeit arcomra tette, majd a szemembe nézett.

-Nem kell félteni. Szeretlek és semmi bajom nem lesz.-nyomott egy csókot homlokomra.

-Én is szeretlek és nem tudom mi lenne velem nélküled.

-Szia szerelmem.

-Szia Harry.

Hazza beült a kocsiba. Integetett egyet és elindult. Én pedig besétáltam a házba. Eleanor már az ajtóban várt. 

-Szia Melody!

-Szia.

-Minden kész! Jöhet Lux. 

-Jujj de jó!-örvendeztem. 

Felszaladtam a szobámba, átöltözni. 

Amint felvettem a ruhát, a kiegészítők nélkül,csöngettek.

-Megjöttek!-sikítozott Ell.

Leszaladtam a lépcsőn és kinyitottam az ajtót. 

-Szia Lou.

-Szia Melody! Meghoztam ezt a kis angyalkát.-mosolygott-Biztos nem teher, neked vigyázni rá?

-Dehogy is! Imádom ezt a kis cukor falatot.

Tom is kiszállt a kocsiból, majd kivette Luxot a hátsó ülésről. Éppen aludt. Átadta a kezembe én pedig bevittem és lefektettem a kanapéra. Visszamentem az ajtóba.

-Érezzétek jól magatokat és ne aggódjatok Lux miatt a barátnőmmel vigyázunk rá. Meg itthon vannak anyáék is, úgyhogy nem kell félni. 

-Köszönjük-mondta Tom.

-Igazán nincs mit! Jó szórakozást.

-Nektek is-mosolyogtak.-Szia Melody.-köszönt el Lou egy ölelés keretében.

-Sziasztok öleltem meg őt és Tomot.

Becsuktam az ajtót és besétáltam a nappaliba Luxhoz. Eleanor ült mellette és figyelte a kis Luxot, milyen édesen alszik. 

-Ugye milyen aranyos.-mondtam

-Nagyon. Még szebb mint a képeken.

-Hát igen.

Felvettem és felvittem a szobámba. lefektettem az ágyamra, majd bekapcsoltam a tévét. Éppen az  Upp All Night DVD-t adták le a MTV-n.. Néztem egy darabig, majd Lux felébredt. Mikor már kinyújtózkodott, megfogtam a kezét és végig vezettem a szobámon. A tévé előtt megállt és elkezdte bámulni. Le is fényképeztem. Annyira édes volt.

A kis rózsaszín cumija a szájában volt mint mindig és úgy bámulta a fiúkat a tévében. Én csak nevettem rajta, amikor egyszer csak megszólalt a telefonom. Idegen számról hívtak. Felvettem.

-Jó estét. Miben segíthetek?

-Melody Izabella Scott?

-Igen én vagyok az. 

-Részvétem.

-Micsoda? Miért? Mi történt? És kivel?-csordultak ki a könnyek a szememből.

Folyt köv...

Hát akkor 1 hétre búcsúzom tőletek :) Majd megpróbálok minél hamarabb új részt hozni <3 Légyszi komizzatok, hogy milyen lett ez a rész. Addig is jók legyetek Puszi!

*Glóry <3

17. Fejezet-"Emberektől nagyon messze"

Hát Sziasztok! :) 
Jövőhét szombatig  még 1 vagy 2 részt hozok (ezen kívül)...Utána 1 hétig nem lesz rész, mert a hétvégén indulok Londonba. Köszönöm az előző részhez a komikat! :) Kérlek titeket, hogy ehhez a részhez is komizzatok! Na nem is írok többet ide :) remélem tetszeni fog nektek ez a rész :)
Puszi Glóry <3
Jó olvasást! :3

-Ohh még csak most látom!-szólalt meg Harry.-Milyen cuki pizsamád és ágyneműd van-kuncogott.
-Köszönöm. 
-Olyan ismerősek azok a fiúk...
-Nekem is...Nézd már mi a nevük?!
-One Direction.
-A ti bandátok neve is az!-jelentettem ki.
-És még hasonlítanak is a srácok ránk!
-Nem is kicsit! És méghozzá milyen helyesek.-csókoltam meg.
-Mára van valami programod?
-Nem miért?
-Gondoltam elmehetnénk meglátogatni Luxot. 
-Biztos jó ötlet?
-Miért ne lenne az?
-Csak mert még nem vagyunk együtt nyilvánosan...
-Akkor ma azzá válunk! 
-Nem lesz belőle balhé?
-Nyugi, majd én kivédelek!
-És Paul nem lesz mérges?
-Mondom, ha bármi baj lesz, kivédelek!
-Hát te tudod.-puszilt meg a száját.-És mikor mennénk?
-Amint felöltöztél és elkészültél.-nevetett.
-Akkor kezdjünk készülődni. De mit vegyek fel?
-Hát mi van?-kérdezte Harry.
-Gyere nézd meg a ruhákat!
Harry odasétált a gardróbomhoz és rögtön kiszúrt egy  ruhát.
-Ez legyen.-fogta a kezébe a ruhadarabot.
Egy kék-fehér virágos pánt nélküli egybe ruhát választott. 
-Bent maradhatok, amíg felveszed?-kérdezte sunyi hangon.
-Maradj.-vágtam rá a választ.
Kinyitotta a fiókomat és elővettem belőle egy melltartót. 
-Harry segítesz becsatolni?
Harry természetesen egyből rávágta, hogy persze. Megfogta a két kapcsot és mielőtt sikerült volna bekapcsolnia felkiáltottam.
-Ááááá neee!
-Mi az mi történt?
-Semmi, csak hideg a kezed-nevettem.
-Tudod, hogy megijesztettél?!
-Bocsi, de nagyon hideg.
-Én is bocsi.-ölelt meg.
Harry szokása az, hogy felkap és elszalad velem valahova. Ez most sem volt máshogy. Felkapott és az ágyra tett. Ugyan úgy voltunk mint tegnap. Csókolóztunk, amikor egyszer csak valaki kopogás nélkül benyitott a szobámba.
-Úristen! Ne...ne...ne haragudjatok!-lepődött meg anyu.
Harry hirtelen leugrott rólam én pedig felkeltem az ágyból és pont mint tegnap én is elkezdtem veszekedni.
-Miért nem tudsz kopogni?!
-Jó...jó...bocsánat! 
-Nem, ezt egy bocsánattal nem lehet elintézni...
-Melody nyugi...hagyd, nem volt semmi.
-HARRY! Maradj ki ebből!
Harry megfogta a kezem, hátrébb húzott és oda állt anya elé.
-Kate ne ijedjen meg, nem történt semmi, csak csókolóztunk.-próbálta elkerülni a veszekedést.
-Elhiszem Harry...Sajnálom, hogy benyitottam.
-Anya menj már ki! Mit keresel még itt bent?!-förmedtem rá.
-Jó...jó...nyugodj már meg Kislányom!
-Menj ki!-Mutattam az ajtóra.
-Sziasztok!-köszönt el, majd kiment.
-Melody ne beszélj így anyukáddal!-simította  meg arcomat.
-Bocsi,  csak annyira felidegesített.
-Akkor most már tudod, miért beszéltem úgy Louival és mért pofoztam le.
-Most már értem...
-Na jó mindegy.
-Harry-nevettem-ugye tudod, hogy ha egyszer, valamikor tudod, úgy együtt akkor azt emberektől nagyon messze kell...nekünk nem jön össze sehogy se...
-Hát persze...Na vedd a ruhád!
Felvettem, majd elindultam a fürdőbe. Kivasaltam a hajam és tettem fel egy kis szempillaspirált.
-Gyönyörű vagy-csókolt meg.-lefényképezhetlek?
-Köszönöm-mosolyogtam-persze.

-Ez egész tűrhető lett-mutatta Harry a képet.

-Szerintem ezen is gyönyörű vagy.

-Indulhatunk?

-Cipő  nem kell?

-Ja de tényleg! Tudom is melyik lesz! Eleanornak van egy gyönyörű kék cipője. Mindjárt jövök, kölcsönkérem.

-Oké.

Kimentem a szobából egyenesen át Ellébe.

-Szia Ell!

-Szia Melody! Hú de szép vagy!

-Köszönöm.

-Mi volt az az ordibálás az előbb?

-Semmi, csak annyi, hogy a drága anyuci benyitott kopogás nélkül a szobámba.

-És? Az miért baj?

-Harry épp rajtam feküdt...

-Ja így már értem...valahogy nektek nem jön össze ez a dolog.-nevetett.

-Nem is akartuk...

-Jól van na bocsi. Amúgy miért jöttél be?

-Ja igen...Elkérhetem az új kék magassarkúd?

-Persze! Ott van a gardróbba.

-Köszi.

Kivettem a gardróbból a cipőt, majd nyomtam egy óriási puszit Eleanor arcára.

-Köszönöm-öleltem meg.

-Nincs mit. Amúgy hova mentek?

-Harry elvisz Luxékhoz.

-De jó neked!

-Megkérdezzem, hogy eljöhetsz e?

-Nem, dehogy! Menjetek nyugodtan ketten.-mosolygott.-Érezzétek jól magatokat!

-Oké. Puszi! Szia.-öleltem meg még egyszer.

Átmentem a szobámba. Láttam, hogy Harry  a képeimet nézegeti. 

-Meg is van!-ugrottam Hazza hátára.

Majdnem elestünk, de Harrynek sikerült megtartania magát. 

-Melody!-komolyodott el.

-Mond.-ugrottam le a hátáról.

-Neked van testvéred?

-Igen.

-Ezt eddig miért nem mondtad?

-Nem említettem Brendont?

-Nem.

-Ja bocsi. Brendon a bátyám. Nem valami fényes a viszonyunk...Tudod, amikor még csak ő volt az egyetlen gyerekük a szüleimnek, akkor igen el kényeztették, mármint mindig vele foglalkoztak és amikor jöttem én, úgy gondolta, hogy elhanyagolják. De persze ez nem volt így...csak ugye már nem kapott meg mindent...és ezt nehezen dolgozta fel. Így hát nem vagyunk annyira jóba. 

-Sajnálom.

-Á, dehogyis...azért szoktunk beszélgetni, van hogy jóban vagyunk, de az nem sok alkalom. 

Indulhatunk?

-Igen.

Hazza megfogta a kezemet és kimentünk a szobából. Útközben beköszöntünk Ellnek, hogy elmentünk, majd lementünk a lépcsőn. Anya épp a nappaliban ült és azon gondolkodott, hogy melyik felső lenne jó, a barna csőgatyához.

-Anyu a fehér rövid ujjú és a barna baseball dzseki.-kiáltottam oda neki.

Felém fordult, majd rákacsintottam.

-Ez tökéletes!-örvendezett.-köszönöm Melly.

-Igazán nincs mit! Na de mi elmegyünk, ha nem baj!

-Dehogyis! Érezzétek jól magatokat, bárhova is mentek.

-Köszönjük. Viszlát Kate.

-Szia Harry.

-Szia anyu.

-Szia Melody.

Kiléptünk az ajtón és beszálltunk Harry kocsijába. Eszembe jutott valami így előkaptam a telefonomat és írtam egy üzenetet.

"Szia Anya!

Elfelejtettem valamit! A ruhákhoz egy fehér cipőt válassz! A legjobb egy ugyan olyan supra lenne mint ami Brendonnak van! Csak gondoltam segítek!

Puszi.

Melly! <3"

-Kinek írsz?

-Anyának írtam, hogy milyen cipőt válasszon a szetthez.

-Milyen aranyos vagy!

Rámosolyogtam Harryre és egy csókot leheltem selymes ajkaira.

-Majd meg kell állnunk egy üzletnél venni valamit Luxnak. Neked van valami ötleted?

-Valami cuki ruhát vegyünk! Lux mennyi idős is?

-Szeptember 11-én lesz 1 éves.

-Akkor, majd ha bemegyünk az üzletbe, keresünk valamit.

-Rendben.

-De szerintem jobb lenne, ha egyedül mennék be, mert téged lerohamoznának a rajongók!

-Biztos sikerül egyedül?

-Tudod hányszor vásároltam már egyedül?!

-Én bízok benned! Amúgy itt vagyunk! Siess!

-Oké.-nyomtam egy puszit a szájára.

Már nyitottam a kocsiajtót, amikor Harry megszólalt. 

-Pénz nem kell?

-Nem, van nálam.

-Melody! Ne hülyéskedj! Nem fogom hagyni, hogy a saját pénzedből vedd meg! Tessék vedd meg ebből.

-Rendben.-szálltam ki a kocsiból.

Besétáltam az  üzletbe és rögtön megpillantottam egy gyönyörű kis szoknyát. Gondoltam lefényképezem és elküldöm Harrynek, hogy neki ez megfelel e.

Harry beleegyezett, majd a pénztárhoz mentem és kifizettem. Vissza indultam a kocsihoz. Út közben az egyik kirakatban megláttam egy pólót azaz kettő pólót. Nem bírtam ki, hogy ne vegyem meg. Úgyis nemsokára itt az 1 hetes együtt létünk, úgyhogy ez tökéletes ajándék lesz. Gyors bementem az boltba és vettem megvettem őket. Természetesen a saját pénzemből, mert hogy nézne már ki, ha a saját pénzéből kap ajándékot?!

Megkértem a hölgyet, hogy tegye el nekem és hogy vissza jövök érte egy vagy két nap múlva. Kimentem az üzletből és az autó felé indultam. Mikor megtaláltam, hogy hol is áll, elsétáltam oda és beültem a kocsiba. 

-Ez gyors volt.-mosolygott.

-Igen?! Akkor jó. Na itt van a szoknya.-mutattam.-Hogy tetszik?

-De aranyos.

Elmosolyodtam.

-Most mi van?

-Semmi.-nevettem.

-Magadnak nem vettél semmit?

-Nem.

-Pedig vehettél volna...

-Jókor mondod...

-Jól van na, majd valamelyik nap eljövünk és veszünk együtt neked ruhákat.

-Én benne vagyok.

-Na akkor induljunk...Lux, már biztos vár.

Folyt köv: Nektek mi a véleményetek az új klippről??? Én ismádom <3 az új kedvencem <3

Live While We're Young

16. Fejezet-"Jobb szeretek a tévével együtt, vagy csak a zuhany alatt énekelni."

Sziasztok! Sajnos, a 15. fejezethez nem komiztatok :( Remélem, ehhez a részhez, már foktok :) Ezt a fejezetet, próbáltam hosszabbra írni...ilyenre sikeredett :D Na szóval itt is van a rész :) Remélem tetszeni fog :D

Jó olvasást! ;)

-Szia anya! Szia apa.-léptem be a konyhába.

-Ohh Melody! Na, végre, hogy hazatoltad a hátsódat!-ölelt meg anya.

-Ne haragudjatok, de...-kezdtem volna magyarázkodni, de anya nem hagyott.

-Tudjuk, Harry. Eleanor mindig mindent elmesélt.-mosolygott.

-Akkor nem haragszotok?

-Nem, dehogyis ölelt meg apa is.

-Jaj de jó.-öleltem meg őket egyszerre.-de ha nem haragszotok, akkor én felmennék a szobámba. 

-Nem, dehogyis.-mondta anya, majd egy puszit nyomott a homlokomra.

Felszaladtam az emeletre és ledobtam magam az ágyra. A laptopom a hasamra tettem és elindítottam rajta egy  zenét, szöveg nélkül. Ha szomorú vagyok, mindig azt éneklem. Hát ez most sem volt máshogyan. Ezt énekelte Melody. Lettem az asztalra a laptopot és odaültem az ablakomba. Énekeltem és néztem Ellt és Zaynt. Néhány könnycsepp kicsordult a szememből. Eszembe jutott, hogy a legjobb barátok miattam vesztek össze. De miért? Tettem fel magamnak a kérdést. Eleanorék elköszöntek, majd Zayn visszaindult Ell pedig jött be a házba. Hallottam, hogy beszélget anyáékkal. Én csak ültem tovább az ablakban és folytak ugyanúgy a könnyeim. Eleanor berontott a szobámba, majdnem leestem az ablakból. A zenémnek pont akkor lett vége, de a könnyeimet már nem sikerült letörölnöm, mielőtt Ell észrevette volna őket.
-Te jó ég Melody mi a baj?
-Semmi.-töröltem le a könnyeimet.
-Az ember nem sír, ha nincs semmi baja.
-De nincs semmi baj értsd meg!
-Melody! Ne nézz hülyének! Csak akkor énekled ezt a dalt, amikor szomorú vagy. Harry csinált valamit?
-Igen, vagyis, nem teljesen ő...
-Na mond már!
-Feküdtünk az ágyba, ő rajtam és csókolóztunk.
-Te jó isten! Ti már sz...
-Nem,nem szexeltünk. Volt rajtunk ruha és csak csókolóztunk. Louis benyitott, pedig Harry megkért mindenkit, hogy ne zavarjanak. Hazza ezért mérges lett és elkezdett veszekedni Louival. Én beleszóltam, hogy hagyják abba, mire Louis azt mondta, hogy KUSS...Erre Harry lepofozta. Én fogtam a cuccom és kiszaladtam. Pont Zaynbe botlottam, aki szerencsére hazahozott. 
-Ez elég bunkó volt Louistól...-húzta a száját Ell.
-Jó oké, az volt, de nem kellett volna Harrynek ezt tenni.
-Akkor el se köszöntél a pasidtól?
-Nem, egyszerűen nem tudtam mit tenni...muszáj volt elrohannom...
-Hát, igazad volt, de azért elhúzhattad volna Harryt, hogy hagyja Louist.
-Ell kérlek hagyjuk...
-Jó, ne haragudj...
Átöleltem. Eleanor elhúzódott tőlem. 
-Melody-fogta meg az arcom-ne sírj! Kérlek!
-Jó...jó...de...de...
-Mi az?
-Igazad van...Közéjük állhattam volna...de nem tettem...mint egy kurva módjára csak elrohantam.
-Jaj ne hülyéskedj már! Én vagyok az idióta, mert ilyen butaságot mondtam.
-Nem, nem te vagy...igazad van! 
-Melody! Térj magadhoz! Nem tudsz 2 fiú közé állni, akik több mint 2 évvel idősebbek nálad.
-És mi van akkor, ha verekedtek? Miután én elmentem, Harry még jobban Louinak esett?! Vagy, ha Louis adta vissza Harrynek a pofont?!
-MELODYYYYY! Ne hülyéskedj már! Harry az az ember, akiről utoljára tudom elképzelni, hogy ilyen butaságot csinálna! Loui sem ártana legjobb barátjának!
-És ha mégis?
-Akkor hívd fel! 
-Inkább nem...-hajtottam le a fejem.
-Felhívjam én?-emelte fel a fejem Eleanor, hogy a szemembe nézhessen.
-Nem kell köszönöm.-próbáltam egy mosolyt tenni az arcomra.
-Melly nyugi...nem történt semmi...holnap beszélsz Harryvel és minden jobb lesz.
-Remélem.-öleltem át.
-Én most átmegyek a szobámba. Ha van kedved te is jöhetsz.
-Nem köszi, maradok.
-Hát jó. Akkor odaát leszek.
-Várj Ell! Anyáéknak erről ne beszélj!
-Rendben.
Eleanor kiment én pedig leültem az ágyamra. A telefonomat kikerestem a táskámból. 1 nem fogadott hívás, Harrytől. Próbáltam nem foglalkozni vele, de nem ment. Gondolkodtam, hogy felhívjam e vagy inkább majd csak holnap. Hát a másnapnál maradtam. Ránéztem az órámra ami már 18:01-et mutatott. Így hát elmentem fürdeni. Amint végeztem, belebújtam a pizsamámba, amit nagy nehezen, a szekrényem legaljába sikerült pakolnom és felvettem. 

Már kezdtem volna megágyazni, amikor eszembe jutott, hogy még nincs felhúzva huzat az ágyneműmre. A szekrényben lévő ágynemű huzatok közül leemeltem az 1. ami szintén 1D-s volt.  

Nagy nehezen felhúztam, majd megágyaztam. Le is feküdtem, majd bekapcsoltam a tévét. Music Channelen, pont a What Makes You Beautiful ment és hát, persze, hogy nem bírtam végighallgatni éneklés nélkül. Gondolom, anya meghallhatta, így hát feljött. 

-Melody, kicsim. Örülök neki, hogy végre jókedved van.-mosolygott.

-Eddig se volt rossz.

-Pedig annak tűntél. De, ha nem, akkor nem.-nevetett.-1 fél napja nem láttad a barátod, de mint látom, a pizsid és az ágyneműdön is rajta van. Meg hát az a csodás éneklés az előbb.

-Bocsi, remélem nem volt nagyon idegesítő.

-Dehogy! Épp ellenkezőleg! Imádom amikor énekelsz.-ölelt meg.-Melody! 

-Igen anya?

-A kolléganőm fiának van egy bandája és egy énekest keresnek. Annyira szeretném, hogy belépj.

-Anyu ne haragudj, de nem. Nem szeretnék se egyénileg, se bandában énekelni. Kérlek ne haragudj. Jobb szeretek a tévével együtt, vagy csak a zuhany alatt énekelni.

-Kár...pedig annyira jó lenne. De, ha te így szeretnéd, akkor nem kötök bele. Na én most már megyek apádhoz, lefeküdni aludni.

-Rendben. Jó éjt anyu.

-Neked is kicsim.-puszilt meg.

Kiment a szobámból é pedig néztem tovább a tévét. Már 8 óra volt, elnyomott az álom. Egyszer sem keltem fel az éjszaka, szerencsére jól aludtam. Reggel nagy meglepetésemre nem egyedül voltam az ágyamban. 

-Harry?!-ültem fel.

-Melody?!-kacsintott.

-Te meg mit keresel itt?

-Hiányoztál.-puszilta meg a homlokom.-Haragszol rám?

-Nem, nem haragszom, csak csalódtam beenned.

-Miért?

-Mert nem gondoltam volna, hogy lepofoznád Louit, amiért bejött a szobába.

-Ne haragudj!

-Nem tőlem kell bocsánatot kérned...

-Louistól nem fogok. Már nem is azért, de ő volt a hibás. Amúgy is, nem azért pofoztam le, mert benyitott, hanem azért ahogy beszélt veled...

-Harry! Addig nem fogok veled beszélni, ameddig nem kérsz tőle bocsánatot, a saját fülem hallatára.

-Kicsim...nagyon szeretlek, de nem kérhetek bocsánatot....

-Vagy bocsánat, vagy akkor szia Harold.

-Kérlek ne tedd ezt!

-De ezt fogom. Vagy most felhívom Louit és te bocsánatot kérsz, vagy haza mehetsz.

-Na jó, akkor hívd.

-Imádlak!-öleltem meg.

-De előtte kapok egy csókot?

-Hát persze.-leheltem egy csókot ajkaira.

Kicsöngött a telefon, majd Louis beleszólt.

-Mit akarsz?

-Louis Melody vagyok! Beszélni akar veled valaki.

-Tudom, hogy Melody vagy, mivel kijelzi....Ki akar beszélni velem?

-Odaadom és megtudod.

Átadtam Harrynek a telefont, de előtte kihangosítottam majd rámosolyogtam.

-Szia Louis.

-Harry? Mi a jó büdös fenét akarsz?

-Bocsánatot kérni. Ne haragudj amiért tegnap olyan szemét voltam...csak tudod nem bírom, ha valaki így beszél a barátnőmmel.

-Jó, haver nincs baj...én pedig bocsi, hogy rátok nyitottam.

-Akkor nincs harag?-kiáltottam a telefonba.

-Nincs-hangzott a válasz kórusban.

Rámosolyogtam Harryre, majd intettem neki, hogy tegye le.

-Bocsi, Loui, de le kell tennem...majd este vagy nem tudom mikor találkozunk szia

-Szia.

-Ez gyors volt.-nevettem.

-Hát te mondtad.

Harry a kezembe nyomta a telefont, majd én behúztam az ágyba. Ott feküdtünk egy ideig, amikor valaki kopogott.

-Gyere.-szóltam ki.

-Sziasztok.-köszönt anyu.

-Jó napot!-köszönt Harry is, majd gyors felült az ágyon.

-Szia anyu!

-Harry már az előbb is mondtam, hogy viselkedj úgy, mintha Melodyval lennél. Tegezz nyugodtan.

Harry csak mosolygott.

-Na nem is akarlak titeket zavarni, csak azért jöttem fel, hogy éhesek vagytok e?

-Én eléggé-nevettem-te kicsim?

-Én is egy kicsit.-mosolygott anyára.

-Ha csinálok szendvicseket, akkor az jó lesz?

-Tökéletes.-mosolygott még mindig.

-Szerintem is jó.

-Rendben, akkor majd felhozom, ha kész.

-Köszönjük.-mondtuk egyszerre Hazzával amin mind a 3-an nevettünk.

Anya kiment én pedig Harryre néztem.

-Ti mikor beszéltetek anyával?

-Amikor jöttem. Ő engedett be és mutatta meg a szobád.

-Hát nem így akartalak bemutatni nekik, de most már mindegy.

-Baj?

-Ha neked nem, nekem sem.

-Akkor jó.

Néztük tovább a tévét egymás mellett. Anya körülbelül 10 perc múlva felhozta a szendvicseket, majd megettük őket.

15. Fejezet-Kuss

Sziasztok! Ma 2 részt is sikerült írnom;) Remélem ez is tetszeni fog! :D Puszika <3

Jó olvasást! :3

Ebéd közben mindenki nagyon beszédes kedvéében volt. Zayn rögtön kérdezett is Eleanorról. 

-Ell hogy van Melly?

-Honnan  tudná azt Melody?-húzta fel a szemöldökét Loui.

-Loui drága a legjobb barátnőmet is Eleanornak hívják.-mosolyogtam.

-Jaaa így már értem. Akkor mond meg neki, hogy gyönyörű neve  van.

-Átadom. Amúgy köszöni jól van. Neki is köszönhetem, hogy kibékültem Harryvel.

-Mert össze voltatok veszve?-kérdezte Liam.

-Igen, nem említette Harry?

-Nem, erről nem járt a szája.-nézett Harryre Louis.

-Igazából, Harry nem is tudta, hogy miért vesztem vele össze, mert ő nem tudott az előzményekről. De mindegy.

-Na de most már meséld el!-mondta Niall.

-De higgyétek el nem fontos!

-De az!-emelte fel a hangját Louis.

-Jó, jó elmondom nyugi...Hát az úgy volt, hogy felhívtam Harryt és nem ő vette fel, hanem egy lány...senki nem szólt bele a telefonba, mindössze csak annyit, hogy "Harry hagyd már abba ez nem jó!".

Az összes fiú úgy nézett Harryre, mintha egy bűnöző lenne, vagy valami ilyesmi.

-Te...te...megcsal...-nem engedtem, hogy Niall befejezze a mondandóját, mert közbevágtam.

-Nem, nem csalt meg...én értettem félre a dolgokat. Harry tény és való, hogy azon az estén vagy éjszakán egy lánnyal volt, DE nem csalt meg! Kiderült, hogy csak Gemmát csikizte...Gemma nem szólt Harrynek, hogy kereste valaki, mert elfelejtette.-meséltem el a fiúknak a sztorit. 

-Hát akkor nem csodálom, hogy volt egy kis mosolyszünetetek.-nézett ki a fejéből Liam.

-De most már mindent megbeszéltünk és semmi probléma.-csókolt meg Harry.

-Na én végeztem.-Tette hasára a kezét Liam.

-Én is.-csatlakozott Zayn és Harry.

-Én sem vagyok már éhes.-mosolyogtam.-Ti srácok?

-Mi még eszünk egy kicsit, utána elpakolunk.-jött a válasz Nialltól.

-Köszi Fiúk.-köszönte meg Harry.-Melody mond, hogy maradsz még egy kicsit!

-Hát, ha nagyon szeretnéd.-vigyorogtam.

-Gyere!-Harry megfogta a kezem és felvezetett az emeletre, ahol a szobája volt.-Mutatok valamit, de ez titok!

-Oké.

-Fiúk kérlek ne zavarjatok minket!-kiáltott le a többiekhez.

-Rendben.-hallatszott a halk válasz.

-Felveszlek, de ne sikíts!

-Rendben.-kuncogtam magamban.

Harry könnyedén felkapott és bevitt a szobába. Kinyitotta a gardróbját és ott letett.

-Mi akarsz csinálni?

-Tsssss-tette az ujját a szám elé.

Néhány ruhát átdobott a másik sarokba és egy ajtót került elő. 

-Most tudom, hogy ez olyan mint a Narnia, de mégse.-mosolygott. 

Megfogtam a kezét és kinyitotta az ajtót. 

-Ez nem egy titkos világba vezet, hanem a tetőre.-vigyorgott.

-Úristen ez...ez...gyönyörű...-ámultam el.

-Ugye...Amikor ide költöztünk, akkor  találtam meg ezt az ajtót, de nem szóltam senkinek. Csak te és én tudunk róla. Kérdlek ne mond el senkinek! Főleg ne a fiúknak.

-Megígérem-csókoltam meg.

Leültünk a tetőre...csókolóztunk. Annyira jó volt. De egyszer csak meghallottuk a fiúkat.

-Gyere gyorsan menjünk be, mert meglátnak itt fent minket.

Bementünk a szobába. Ledobtam magam az ágyra. Harry rám ugrott, majd ott fojtattuk a csókolózást. Harry rajtam feküdt, de ruhában, én is ruhában voltam még jó, mert Louis berontott a szobába. Harry amilyen gyorsan csak tudott, leugrott rólam.

-Haver te mi a jó büdös francot keresel itt?-förmedt rá Harry-Nem meg kértelek titeket, hogy ne zavarjatok?!

-Jól van már bocs! Ne kapd már fel úgy a vizet!

-Ne kapjam fel mi? Bazdmeg érthetően megkértelek titeket, hogy ne zavarjatok! Melody úgyis mindjárt megy...

-Nyugodj már meg Harold!

-És még én vagyok a hibás mi? Hogy dühös leszek, amiért ránk nyitsz!

-Harry fogd már be!

-Srácok!-szóltam közbe.

-Melody Kuss!-szólt le Louis.

Harry nem bírt magával és lepofozta Louist. 

-Harry!-ugrottam oda hozzá!-Nyugi! Nem csináltunk semmi olyat, amit meglátott volna Loui.

-Mell maradj ki ebből kérlek!

Visszaléptem az ágyhoz elvettem a táskám és a telefonom, majd kirohantam a szobából egyenesen le a lépcsőn, majd kifutottam a házból. Véletlen nekirohantam Zaynnek.

-Mi történt Melody?-kérdezte aggódva.

-Louis benyitott a szobába, amikor Harryvel épp csókolóztunk és egymáson feküdtünk. Erre Harry mérges lett és elkezdett ordítani Louisal. Mondtam nekik, hogy nyugodjanak le, majd erre Loui azt mondta nekem, hogy kuss, ezért Harry lepofozta. Én odamentem, hogy fejezzék be, de Harry azt mondta, hogy maradjak ki ebből. Ezért fogtam a cuccom és inkább kijöttem és hazamegyek.

-Ohh Melly. Sajnálom. Haza vigyelek?

-Nem nagy teher az neked?

-Dehogyis! Elakarsz köszönni a többiektől?

-Bocsi, de nem, mert még a végén Harry vagy Louis utolérnek...

-Akkor siessünk. 

Zayn kinyitotta a kaput és gyors beültünk a kocsiba. Megkért, hogy hívjam fel a telefonjáról Niall, hogy elmondjam, hogy elvisz engem haza, utána jön vissza. Megtettem és felhívtam.

-Szia Niall.

-Szia! Melod? Te vagy az?

-Igen, Zayn hazavisz utána jön vissza. Kérlek Harrynek ne mondj semmit!

-Rendben!

-Köszi a vendéglátást, puszilom Liamet.

-Átadom Liamnek hercegnő.-nevetett.

-Köszönöm. Puszi Niall Szia.

-Szia.

Letettük a telefon én pedig visszaadtam Zaynnek. Lehajtottam a fejem és kicsordult egy könnyem. Zayn rám nézett.

-Mi a baj Melody?

-Semmi.

-Na nézz rám! Tudom, hogy van valami, nem lennél ilyen.

-Csak..hát..tudod..bánt az, hogy miattam veszett össze a világ legjobb barátja.

-Jajj ezért ne sírj! Sokat balhéznak, de 1 napnál nem bírják tovább egymás nélkül.-mosolygott.

-Biztos vagy benne?

-Persze. Már 2 éve ismerem őket és olyanok mintha a tesóim lennének.

-Hát én hiszen neked. Amúgy felhívjam Ellt, hogy kijön e veled találkozni?

-Igeeeen! Légyszi!

-Oké.-felhívtam és szerencsére fel is vette.

-Szia Ell!

-Ohh Melody Szia!

-Na ki visz haza?

-Nem tán Harry?

-Nem a te kis szerelmed!

*Zayn elpirult*

-Komolyan? Zany?

-Igen, ő.

-Wáááá de jó!-sikított a telefonba.

-Ha akarod látni, gyere ki, nemsokára otthon vagyunk.

-Rendben! Siessetek! Puszi! Sziasztok!

-Szia.

-Hehe ez olyan volt a te utolsó előtti mondatod, mintha elraboltál volna.-nevetett.

-Miért?

-Ha akarod látni, gyere ki...-idézte amit mondtam.

-Jé tényleg.-nevettem.

-Végre jókedved van.-mosolygott.-amúgy 2 perc és ott vagyunk.

-Dejóóóóó. Már rég voltam otthon.-rendbe szedtem magam és mire kinéztem az ablakon már otthon is voltunk.

Eleanor már kint állt a kapuban és figyelte, mikor szállunk már ki a kocsiból.

-Melody, kérlek mond Ellnek, hogy nem szállok ki az autóból a paparazzik miatt.

-Oké. És köszönöm, hogy hazahoztál.-öleltem meg.

-Igazán nincs mit. Harryre pedig ne haragudj, csak téged védett.

-Hát jó.-még egyszer megöleltem, majd kiszálltam és Ell is megöleltem.

-Zayn azt üzeni, hogy te menj oda hozzá, mert nem mert kiszállni a paparazzik miatt.

-Rendben.

Eleanor odaszaladt a kocsihoz és egy óriási csókot kapott a barátjától. Én integettem Zaynnek és bementem.