31. Fejezet-Ugye nem.!

Sziasztok♥
Meghoztaaaaam:3 Remélem jó lett:) Légyszi komizzatok, hogy tudjam milyen lett az új rész:3 na de akkor itt is van:3 
Jó olvasást♥

*Melody szemszöge*

A repülőn ültünk..Eleanor elaludt én pedig a kezemben tartottam a képet amit adott nekem Harry. Még mindig ugyan abba a gyönyörű keretbe volt amibe anyával tettük bele még amikor 10 éves voltam. Barna volt a pereme a közepébe üveglap volt és az alatt pedig a kép. A keret hátoldalán egy kis kallantyú volt. Azt kellett fel tolni, ha ki szerettük volna venni a képet. Azt a keretet még anyuval csináltuk..gyönyörű volt. Ell hirtelen felébredt és felnézett rám. 

-Te mért nem alszol?

-Látod ezt a képet?

-Igen..Itt anyukáddal vagy igaz?

-Igen.

Eleanor kivette a kezemből a képet, hogy jobban megnézhesse, de nem úgy sikerült neki, ahogy szerette volna..A kép leesett. Szerencsére nem tört össze az üveg így nem volt annyira hangos. Viszont a hátulja kinyílt. Sose gondoltam volna, de ott volt benne egy papír és egy lánc amin egy nagyon ismerős medál lógott. Felvettük a képet és kiesett dolgokat a földről. Néztem a láncot, de sehogy nem jöttem rá, hogy honnan ismerős ennyire. Amikor ki akartam hajtogatni a kis lapot, kiesett a telefonom a zsebemből. Felvettem a földről. A billentyű zárat fel akartam oldani, hogy mennyi az idő amikor megláttam, hogy még Hazz a háttérképem. Néztem a képet és akkor megláttam rajta valamit..Valamit ami akkor ott még sosem tűnt fel..Valamit ami most nagyon fontos volt! Gyors megnéztem a nyakláncot és akkor megláttam..A nyaklánc az Harry nyaklánca..

Bele tette a képbe..A telefonomat az ölembe tettem és a lapot gyorsan szét nyitottam. Igazam volt..Vagyis nem teljesen de majdnem. A kis lapocskán pontosan ez állt.

"Nem tudhatom, hogy mikor találod meg az ajándékom, de egy biztos, hogyha ezt olvasod akkor már megkaptad. Ez a nyaklánc a szívem egyik darabja..Vagyis egy nagyon törékeny és értékes tárgy..Tudom a sorsunk úgy hozta, hogy utunk külön váljon,de ezt kérlek őrizd  örökkön örökké. Tudom azt is nem annyira nagy dolog egy ilyen nyaklánc, de ennek párja van. Bár az én szívemnek már nincs meg egyik darabja, így ennek a nyakláncnak se legyen meg. Legalábbis ne legyenek együtt. Nekem mindig szívem fölött lóg ennek a nyakláncnak a párja..Nem tudom neked is ott fog e, de ha igen, akkor csak nézz rá ha hiányzom vagy csak bármi fáj..Ez megvigasztal majd. Tudom bunkó voltam és ez bánt is..És tudom hogy egy nyaklánccal nem engesztelhetlek ki, de tudd! MEGBÁNTAM! Megbántam amikor aznap este csak ott úgy elhagytalak, ott hagytalak a szobádban. Nem így kellett volna ennek történnie..De mégis így lett.Nagyon sajnálom..Viszont köszönöm azt a sok csodálatos emléket amit tőled kaptam Melody!
Szeretettel:
Harry♥"
Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Nagyon meghatódtam ezen a kis levélen. Megfogtam a nyakláncot és feltettem a nyakamba. Ez lesz az a nyaklánc, amit soha de soha nem fogok levenni.
Már csak egy óra volt az útból, úgyhogy gondoltam én is alszok egyet. Hátra döntöttem a székem és elaludtam. 

*Harry szemszöge*

Már hiányzik..de miért?! Alig fél órája ment el..de máris üres minden nélküle..London is más lett nekem..Ezek a gondolatok jártak a fejembe miközben hallgattam a CD-t amit tőle kaptam..Befeküdtem az ágyba, de nem kapcsoltam ki a zenét..Újra és újra lejátszottam, de a végére már belealudtam. Nem aludhattam egy fél órát sem..Egyszerűen nem ment. Kikeltem az ágyból és lementem az emeletről. A konyhában ült mind a négy fiú. 

-Jó reggelt.-köszöntem nekik.

-Neked is göndörke.-üdvözölt Liam.

-Melody elment?-kérdezte Loui.

-El..

-És mikor jön vissza a kis hercegnőd?-nézett rám Niall.

-Nem jön vissza többet..Szakított.

-Niall de tapló vagy!-kiabálta le Louis.

-Ne! Ne hibáztasd Niallt! Nem tudhatta..

-De mégis mikor és miért szakítottatok?-ölelt meg Loui.

-Tegnap..

-Nem jött be a meglepetés?

-De..de bejött minden úgy volt ahogy terveztem talán még jobb is..de aztán elvittük Glendát sétálni és jöttek azok a...riporterek és ugye kérdezgettek, fényképeztek..és hát megszületett a pletyka fent a neten..

-Micsoda?

-Az hogy lehet hogy az én gyerekem..

-De hisz ez őrültség.-háborodott fel Zayn.

-Igen ezt mi tudjuk,de Melodynak elege lett ezekből a pletykákból és szakított. 

-Hülye picsa.

-LOUIS! ÍGY NEM BESZÉLHETSZ RÓLA!

-De elhagyott!

-AKKOR SINCS EHHEZ JOGOD!

-Jó bocs.

-Haz gyere inkább nézzünk meg mind az öten valami jó filmet..Rendben?-ajánlotta fel ezt a remek ötletet Liam.

Bementünk a nappaliba néhány szendviccsel, chipsszel, piákkal és még rengeteg kajával..elég szánalmas vagyok hogy kajába fojtom a bánatom na de hát ilyen szerencsétlen vagyok..
-Mindjárt jövök.-jelentette ki Louis.-De nem kell megvárnotok nyugodtan kezdjetek el filmezni.
-De megvárunk.-néztem rá.
-Nem kell!
Ez a mondat után el is tűnt a nappaliból.

*Louis szemszöge*

Egyszerűen nem hagyott nyugodni az a gondolat, hogy Melody csak így elhagyta Harryt..Én nem tudom úgy látni a legjobb barátomat hogy szomorú..Muszáj volt beszélnem Melodyval..Felrohantam a szobámba, a telefonom a kezembe vettem és a névjegyzékben kikerestem Melodyt. Nagyon reméltem, hogy fel fogja venni..Féltem, hogy nem..Nem mindig sikerül egy repülőn lévő embert felhíni..De nekem szerencsém volt.

-Ohh Szia Loui.

-Hallod?! Neked hogy van ekkora pofád?! Hogy lehetsz ennyire bunkó?

-Te miről beszélsz Loui?

-Tudod te azt nagyon jól! Szégyen vagy Melody! Nem is értem, hogy állhatott veled szóba Hazz..Undorító amit műveltél..

-Na jó akkor most magyarázz el mindent!

-Mit kell ezen magyarázni!? Gusztustalan vagy! Mindig csak magaddal törődsz.!

-Louis! Mond el miről van szó!

-Tudnom kéne! Vagy máris elfelejtetted a volt barátod? Tudod tegnap este akit dobtál miután egy csodálatos meglepetéssel készült neked..Tudod drága az a fiú aki az életénél jobban szeretett.Aki mindent megtett volna érted..Aki most össze van törve..Akinek semmihez nincs kedve..Aki magába van fordulva..Akinek hiányzol..Akinek nincs már az élethez kedve..Aki sír..és ez mind MIATTAD!-hangsúlyoztam ki az utolsó szót. 

Jó persze amit mondtam az nem minden volt igaz..De tudja meg az a boszorkány, hogy mit tett. Mit tett Harryvel! 

-Loui én nagyon sajnálom de ennek így kellett lennie..Te is tudod..Harrynek is így könnyebb lesz..Ezt vele is megbeszéltem..

-Nem érdekelsz! De akkor is megbántottad! Összetörted a szívét amit ő neked adott.

-Louis...Én nem akarok veszekedni..

-Már megint az van amit te akarsz!

-Neee..Segít...-a vonal megszakadt..

A telefonomat néztem..Újra felhívtam Mellyt, de nem csöngött ki a telefon..Megpróbáltam Ellt is felhívni, de neki is ugyan ez volt..Kezdtem félni..Mi van ha? Nem az biztos nem! Louis nyugi! Nagyon megijedtem..De a fiúknak nem mertem szólni..Lehet, hogy lezuhantak?! Nem az nem lehet! Louis ne is gondolj ilyenekre..nyugtattam magam..De nem nagyon sikerült..A telefonomat letettem az ágyamra és lementem a fiúkhoz..Próbáltam minél feltűnéstelenebb lenni..Nem akartam, hogy tudják mi volt..Jobb ha ezt meghagyom magamnak..Amikor leértem a lépcsőn vettem egy nagy levegőt és a nappali felé vettem az irányt..

*Harry szemszöge*

Louis olyan furi volt amikor odajött hozzánk..Nem tudtuk mi baja lehet..Kérdeztük, de azt mondta nincs semmi baj..csak egy kicsit fáradt. Gondoltuk tényleg fáradt lehet mert mozgalmas hetünk volt így hagytuk. Kapcsolgattuk a tévét hátha találunk valami jó filmet vagy mesét. Szerencsénk volt. Néhány kattintás után nagy meglepődésünkre a régi X-factort ismételték a 2010-et..Pont azt amibe mi is benne voltunk. Nagy volt az egyetértés így ezt kezdtük el nézni..

-Harry milyen hülyén állt a hajad.-röhögött Zayn.

-Na de te semmit nem változtál..Csak egy kicsivel színesebb lettél.

-Ez így van! Na meg helyesebb.

-Egoista.-röhögött Niall.

-Nialler te viszont sokat változtál!-mosolygott Liam.

Mindenki kritizálta egymást. Végre jobb kedvem lett. De nem sokáig tartott ez a nagy boldogság..Az adás megszakadt..A híradó műsorvezetője jelent meg a képernyőn. 

"Adásunkat megszakítjuk! Most kaptuk a hírt, hogy egy repülő katasztrófa történt..Nem sok mindent tudni, hogy mi történt és hova tartott a gép, csak annyi hírt kaptunk, hogy Londonból indult ma reggel. A helyszínen vannak kollégáink! Kapcsoljuk is a helyszínt.

Nem tudhatjuk, hogy mi történhetett és még azt sem tudjuk hány túlélő van. A háttérben láthatjuk a repülőgép maradványait..A tűzoltók még próbálják kimenteni a túlélőket..Már ha vannak.Az egyik szemtanú azt állítja, hogy a magasban egy lángoló dologra lett figyelmes. A rendőrök pedig azt a hírt közölték velünk, hogy a gép Magyarországra tartott, de ezt még nem erősítette meg senki. Amint többet tudunk a balesetről értesítjük a nézőket.

Lesokkolódva, megfagyva ültem az ágyon és néztem ahogy a roncs maradványait mutatják. Nyelni sem mertem..

30. Fejezet-"Szerettelek, szeretlek, és szeretni foglak örökké"

Sziasztok...
Nem tudom hogy ti hogy vagytok mostanában de én nagyon rosszul.:( nem betegségileg értem hanem lelkileg..kezdem azt hinni hogy az összes barátomat elveszítem..elegem van már magamból..Lehet hogy most a részek kicsit késni fognak ezek a dolgok miatt de megpróbálok mindent bepótolni.:( kérlek ne haragudjatok:'( na de akkor itt ez a rész is. és nagyon köszönöm aki kommentel♥ és légyszi komizzatok még♥ ja és remélem tudjátok hogy ma van a Red Nose Day.!♥:)
Jó olvasást♥

3 órakor Eleanor lágy hangjára keltem. 
-Melody ideje kelni 2 óra múlva indul a gép.
-Már 3 óra van?!
-Igen.
-Harry hol van? Mért nincs itt mellette?
-Melody szakítottál vele...
-Kérlek ne hozd fel ezt a témát.
-De te kérdezted..
-Bocsi, de ne..
-Rendben. Na de keljél mert nem sok időnk van.
Kimásztam az ágyból és az este kikészített ruhámért nyúltam. Direkt ezt a ruhámat választottam mert ha már most hagyom el Londont legalább a pólóm emlékeztessen arra hogy milyen jó is volt itt..mivel most nincsenek szép emlékeim..

Annyira fog hiányozni Anglia..De főleg Harry..A vele eltöltött percek mindegyikét imádtam, de elrontottam mindent..Már soha de soha nem leszünk együtt..Amikor felöltöztem elcsomagoltam a pizsamámat és levitte a cuccaimat az emeletről. Apa még aludt, de felébresztettem mert megkért rá hogy reggel keltsem fel, mivel ő szeretne kivinni a reptérre. Mikor ő is felkelt elmentem a fürdőbe hogy teljesen elkészüljek az útra.

*Harry szemszöge*

Mért hiányzik ennyire?! Mért hagytam tegnap csak úgy ott?! Mért kellett mindennek így történnie?! Miért?! Feküdtem az ágyamba és ezek a gondolatok, mondtatok, szavak jártak a fejembe..Üres volt nélküle az ágy..De nem csak az ágy hanem az én szívem is..oldalra fordultam és megakadt a szemem egy képen..Azon a képen amin Melody és az anyukája vannak..Melly még csak 5 éves lehetett rajta és az anyukája ölében ült és egy puszit nyom az arcára.Ezen a képen sírt annyira.Az órára pillantottam és 4:59-et mutatott. Kiugrottam az ágyból felkaptam egy farmert és egy fehér pólót..Lefutottam az emeletről és az ajtó felé vettem az irányt tudtam hogy Melodynak 6:00-kor indul a gépe..Utol kellett érnem..Már a kilincsen volt a kezem és már nyitottam volna ki az ajtót amikor egy álmos hangra lettem figyelmes. Zayn volt az.

-Hová mész?

-El kell köszönnöm Melodytól!

-Majd délután elköszönsz..

-De haza utaznak Ellel!

-Ez komoly?! Én is veled megyek!

-Nem Zayn te maradj itthon rengeteget ittál!

-De nem válhatok el haraggal Elltől!

-Megmondom neki, hogy mindent sajnálsz, de nem engedtem, hogy most ilyen részegen elgyere velem. Oké?

-De szánalmasnak fog tartani!

-Nem nem fog annak tartani megoldom! Inkább feküdj vissza! Majd jövök! Szia.

Meg sem várva a választ lenyomtam az ajtó kilincset, az ajtót kinyitottam és kirohantam. Beültem az autóba a kulcsot elfordítottam és lábam már tövig nyomta a gázt.Az órámra néztem. Már 5:20 volt. Amint elértem Melodyék házához hirtelen befékeztem és kipattantam a kocsiból. A csöngőt kezdtem el nyomni, de nem jött ki senki..Az ajtón kezdtem el "kopogni" de nem nyitott nekem ajtót egy árva lélek sem..Azt hiszem elkéstem. Vissza szálltam a kocsiba és még gyorsabban a reptérre siettem. Kiugrottam az autóból és elkezdtem futni. Nem láttam sehol sem Melodyt, ezért nem tehettem mást..Nem volt jobb ötletem, de a hírmondókhoz siettem. Megkértem őket hogy mondjanak be valamit. Most az egyszer örültem neki, hogy híres vagyok..Egy szavamba került és meg is tették.

"Melody Izabella Scottot várjuk a főbejáratnál!"

Nagyon reméltem hogy meghallotta. Mielőtt hazamegy ezt a képet mindenképpen vissza kell neki adnom..Bár biztos vagyok benne, hogy még rengeteg képe van az anyukájával, de akkor is..ez legalább egy közös, hogy is mondjam emlékünk..ha erre a képre vissza gondol vagy csak rá néz eszébe juthatok és hogy bármikor számíthatott rám, bármiben segítettem neki. 

-Köszönöm.-fordultam a bemondó felé.

-Nagyon szívesen.

Figyeltem mindenfele, hátha meglátom Melodyt, de sehol sem láttam. Féltem hogy nem tudok tőle elköszönni. Nem elég hogy elveszítem még nem is köszönhettem el tőle. De ekkor hirtelen megpillantottam. Még  gyönyörűbb volt mint bármikor. Göndör fürtjei szemébe lógtak ami őt még most sem zavarta.Sosem idegesítette. Mindig össze vissza lógtak gyönyörű szőkés barna tincsei. Vékony lábaival felém sétált és gyönyörű alakja abban a pólóban még szebb volt. Melody az életem első és utolsó ilyen gyönyörű és tökéletes lánya..Sose találok még egy ilyen csodát. 

-Te mit keresel itt?-nézett rám.

-Ezt oda akartam adni mielőtt elmész.-nyújtottam át neki a képet. 

Nézte a képet aztán pedig rám pillantott. 

-Köszönöm szépen. Nekem is oda kell adnom valamit.Nem hittem volna hogy ezt személyesen még átnyújthatom még neked azt hittem apával kell elküldenem, de mégis. Személyesen adhatom át. Ezt a pólót még korábban akartam odaadni, de nem volt rá alkalmam..Bár ez most nem alkalomhoz illő, de ezt akkor is neked vettem. És ha más nem is de ez legalább emlékeztethet rám. Nekem ugyan ilyen van  csak a párja. És még itt van ez a CD..Nem a legjobb de én írtam ami rajta van..Csak neked..Azért remélem tetszeni fog..És tudd hogy hiányozni fogsz!

-Köszönöm. És azt is köszönöm hogy megismerhettelek. Te is nagyon fogsz hiányozni..de ígérd meg hogy vigyázol magadra!

-Megígérem!-mosolygott.-Viszont most már ideje indulnom..

-Rendben..Szia Melody! Nagyon vigyázz magadra..és ha gondolod majd azért írj vagy látogass meg.

-Ígérem majd még beszélünk..Szia Harry.

Melody megfordult és elindult..Tudtam hogy szükségem van rá..tudtam, hogy nem engedhetem el..

-Melody!

-Igen Harry?

-Egy...egy..

-Mi egy?

-Egy utolsó csókot kaphatok?

-Azt hittem már sosem kérdezed meg. 

Közelebb léptem hozzá kezeimet az arcára tettem..ajkaink összeértek és egymásra simúltak..Soha nem volt még ilyen édes a csókunk..Mindennél jobban szeretem Melodyt, de ez volt az utolsó csókunk..az utolsó..Amikor eltávolodunk egymástól még utoljára megöleltük egymást és elköszöntünk egymástól. 

-Melody még egy utolsó dolgot kérhetek tőled?

-Harry nem maradok itt Londonban..Haza megyek..

-Tudom..de nem ezt akartam mondani..

-Akkor mit?

-Átadnád Ellnek, hogy Zayn nagyon sajnálja ezt az egészet és nem akar tőle haragban elválni, de ezt ő most nem tudta személyesen elmondani,mert én nem engedtem, hogy velem jöjjön..

-Miért nem?

-Mert nem volt olyan állapotban..

-Persze átadom Ellnek..és megértem. Viszont most már tényleg mennem kell.

-Elkísérhetlek addig amíg fel nem szállsz?

-Igen.-mosolygott. 

Együtt sétáltunk el a repülőig ahol ott volt Ell, Glenda és Melody apukája. Hogy Eleanor biztosan megtudja amit üzent neki Zayn, ezért neki is elmondtam. Azt mondta, hogy Nem haragszik rá és hogy reméli barátok maradnak. Megkért hogy én is adjam ezt át Zaynnek. Természetesen megígértem hogy átadom. Ell még hozzá tette, hogy legyenek nagyon boldogok Perrievel és hogy semmi rossz szándék nincs most ebben tényleg boldog lesz ha Zayn boldog. Viszont eljött az a bizonyos pillanat amikor fel kellett ülniük a gépre. Melody megölelt majd a fülembe súgta.

-Mindig is szerettelek, szeretlek, és szeretni foglak örökre!

-Vigyázz magadra Melly.

Elváltunk egymástól majd az apukáját is megölelte és felvette Glendát is egy percre. Eleanort is megöleltem és a fülébe súgtam, hogy.

-Vigyázz Mellyre és magadra is!

-Vigyázok ígérem.

Elérkezett az amitől a legjobban féltem..Felültek a repülőre és egyedül maradtam..A gép felszállt. Justinnal együtt néztük végig ahogy a repülőgép eltűnik a magasban..

-Hát elment..-sóhajtott-Elment ő is..Egyedül maradtam Glendával..

-Miért nem mentél te is velük?

-Tudod Harry én igazából itt Londonban születtem és úgy érzem, hogy itt is akarom leélni a további életem..Itt vesztettem el a szüleimet és a feleségemet is. Viszont itt kaptam egy új angyalt az életembe..Engem rengeteg dolog köt Londonhoz..És azt szeretném, ha Glenda is itt nőne fel..

-Értem. 

Haza indultunk..A kijáratnál elköszöntünk egymástól és megígértem Justinnak, hogy látogatni fogom őket, amikor csak tudom..Beültem a kocsiba és haza vezettem. Amikor hazaértem még mindenki aludt így gondoltam vissza fekszem én is, de eszembe jutott amit kaptam Melodytól. Amikor kinyitottam a CD-nek a dobozát egy lap volt benne amint ez a szöveg állt:

"Szia Harry:)

Ha ezt olvasod vagy hallgatod a CD-t akkor remélem én jutok majd eszedbe..Amikor elmentél nagyon szomorú lettem..Nem tudtam mi tévő legyek..Tudtam hogy megbántottalak, mert úgy döntöttem, hogy szakítanunk kell, de akkor is hidd el én is nagyon kikészültem ettől. Ezért írtam egy zenét, CSAK NEKED! Nem a legjobb, de azért remélem tetszeni fog:$ A címe "Goodbye" lett. Tudd hogy ez szívből jött.:') 

És még annyit szeretnék mondani, hogy "Szerettelek, szeretlek, és szeretni foglak örökké!"

Szeretettel

Melody!"

Betettem a CD-t a laptopba és meghallgattam. Gyönyörű volt..A szövege Melly hangja..egyszerűen minden...Tökéletes volt. Ugyan úgy, mint maga Melody.

Folyt köv.!

Ha meghallgatjátok a zenét akkor direkt olyat linkeltem ami magyar feliratos így érthetitek a szöveget:) amúgy remélem tetszett ez a rész:3 és légyszi komizzatok:')

29. Fejezet-"ÖRÖKRE"

Sziasztok.:) 
Ugye írtam hogy a 29. fejezetet véletlen töröltem.-.- ezért újra kell írnom..na de most egy kicsit változtattam..kicsit más milyenebb mint az előző 29. rész:)...nagyon sajnálom hogy így alakult.de azért remélem tetszik:) és légyszi komizzaotk*-*
Jó olvasást:)

Ültem a fürdőszobában és csak sírtam..nem veszíthetem el Harryt de nem is törhetek össze teljesen..haza kell költöznöm..Így mindenkinek könnyebb lesz..Harrynek is könnyebb lesz elfelejtenie..Tudom, ez most mindkettőnknek nagyon fáj, de így jobb lesz..Természetesen hiányozni fog nagyon is..De mégis így alakult, hogy útjaink szét válnak..Belenyúltam zsebembe kivenni a telefonom és felhívni Ellt. 
-Szia.
-Szia Melody.
Hangja nem olyan volt mint szokott talán sírt vagy bánatos volt de akkor ott hirtelen nem tudtam mi baja lehet..
-Mi történt Ell? Mi a baj? Miért sírsz?
-Mindegy. Majd otthon találkozunk.
-De nem mindegy! Zayn veled van?
-Nincs. De megyek haza szia.
-Ell! Mi történt?
-Majd elmondom nemsokára haza érek szia.
Kinyomta a telefont. Néztem a képernyőre...Valami baj történhetett ha Zayn nincs vele..De vajon mi? Felálltam és az ajtó felé indultam. Fezeimmel lenyomta a kilincset és amikor kinyitódott az ajtó Harry állt előttem.
-Melody figyelj én nem akarlak elveszíteni nekem te vagy az életem a mindenem! Én érted élek, ha..
-Harry! Értsd meg döntöttem! Haza megyek! 
-De..
-Semmi de! Szerettelek, Szeretlek és Szeretni foglak, de most mennem kell nem tehetek mást..Sajnálom.
Kikerültem Hazzt és kimentem az ajtón. Lementem a lépcsőn és egyenesen a nappaliba vettem az irányt. Apa ült a kanapén és Glendát ringatta a kezében amikor észrevett rám mosolygott.
-Szia Melly! 
-Szia apu.-mosolyogtam vissza.
-Mi a baj?
-Mondanom kell valamit. 
-Mi történt?
-Holnap haza repülök...
-De miért? Mi lesz Ellel és Harryvel?
-Eleanor lehet hogy velem jön még nem tudom...Harryvel pedig vége..
-Miért kicsim? Mi történt? 
-Mindegy jobbnak láttam így...és úgy döntöttem hogy inkább haza költözöm és így könnyebben elfelejtjük egymást...
-Hát Melody ahogy érzed..De hogy fogsz Magyarországon egyedül megélni?
-A suliban van diákmunka..a többi meg majd jön magától..
-De nem értelek miért..Mindig is itt Londonban akartál élni..
-Rájöttem hogy én Budapesten születtem így ott is szeretnék tovább élni..Jó volt itt Londonban ez a 2 hónap de elég is volt ennyi. 
-Én elengedlek de ígérj meg valamit!
-Mit?
-Hogy vigyázni fog magadra!
-Megígérem!
-Nem tudom mi lenne velem nélküled!
-Ígérem apa hogy nem lesz semmi bajom.-nyomtam egy puszit az arcára.
Amikor ezt kimondtam Ell lépett be az ajtón. Arca sápadt volt és sírt. Láttam rajta hogy valami baj van és ezt nem akarja tudatni apával..ezért intettem neki hogy menjen fel mindjárt megyek utána. Felment a szobájába addig én apától elköszöntem és utána szaladtam. Amikor beléptem az ajtaján arca tenyerébe volt temetve..Leültem mellé és megfogtam kezeit. 
-Mi a baj?
-Zayn..
-Mi van Zaynnel? Mit csinált?
-Semmit.
-Akkor miért sírsz?
-Vagyis csinált..vagy mégsem..
-Na Ell mi történt mond el!
-Szakított..
-De miért?
-Mert Zayn azt mondta, hogy már nem szeret úgy mint régen..
-És ezért?
-Vagyis megint Perriet szereti..
-De nem úgy volt hogy ők barátok maradnak?
-De igen úgy volt de Zayn újra..vagyis még mindig szereti...
-Bunkó..csak egyszer találkozzak vele és..
-Melody már mindegy..vége..legalább még ti együtt vagytok.-mosolygott.
-Már nem..Szakítottam Harryvel.
-Melody te hülye vagy!? Miért?
-Mert nem bírom ezeket a pletykákat..
-Ezért?
-Igen..mert ha ezt rendezzük jön egy új és elegem van ebből..
-És Hazz hogy viseli?
-Nagyon rosszul..De holnap hazarepülök így könnyebb lesz neki..
-Egyedül?!
-Igen..
-Nem mehetsz egyedül! Veled megyek!
-Köszönöm.
-Ilyen egy igaz barát!
-Szeretlek.-öleltem meg.
-Én is.-ölelt vissza.
-Holnap 5-kor indul a gépünk. Úgyhogy szerintem kezdjük el pakolni.
-Rendben. Apukád tudja?
-Igen..és azt mondta hogy ez az én döntésem..Szólj ha segítsek valamiben.-mosolyogtam.
-Oké köszi.
Kimentem Ell szobájából és átmentem az enyémbe. Harry bent volt és az ágyon ült. A telefonját nyomkodta. Amikor meghallotta hogy bejöttem felállt. 
-Hát én megyek is...Jó utat Melody. Vigyázz magadra!
-Harry várj!
-Mire? Arra hogy elhagyj? Ez már megtörtént! Holnap visszamész Magyarországra és örökre elfelejtesz! Itt hagysz! 
-Harry nem! Nem erről van szó! Ezt te is nagyon jól tudod!
-Igen jól tudom hogy már nem szeretsz és el akarsz felejteni hát tessék akkor hogy könnyebb legyen már összepakoltam a cuccom! Nekem itt veled vége! ÖRÖKRE vége! Jó utat! És remélem egyszer találsz egy olyan fiút aki nem fog ennyi csalódást okozni!
-Harry ne men...
-Szia Melody!
Vissza sem nézett az ajtón csak kisétált. Nem tudtam mit csinálni..Összeestem ott helyben. Arcomat tenyerembe temettem és úgy sírtam..Harryvel örökre vége..ÖRÖKRE..Amikor azt a szót kimondta egy csomó keletkezett a torkomba...nem tudtam nyelni beszélni levegőt venni semmit. Csak ültem a földön és sírtam..Egy óra sírás után megnyugodtam és elkezdtem paskolni 3 óra alatt készen is lettem. Átmentem Eleanorhoz hogy megnézzem hogy áll. Ő is készen volt. 
-Készen vagy?
-Teljesen.-mosolygott.
-Akkor már csak egy fárasztó repülő út vár ránk és Pesten vagyunk.
-Tényleg így akarod?
-100%-osan biztos vagyok benne hogy így lesz a legjobb.
-Rendben.-ölelt meg.
Az óra 00:00-át mutatott így lefeküdtünk aludni. Még ha csak 2 órát is de akkor is aludnunk kell a holnap nap előtt. Mikor bedőltem az ágyba egyedül éreztem magam..Nem volt mellettem ő..Az a személy aki imádok..Nem volt velem...mert elveszítettem..Elveszítettem ÖRÖKRE...

28. Fejezet-"Harry én ezt már nem bírom.."

Sziasztok:)
Itt az új rész nem komiztok sajnos és ezért szomorú vagyok...remélem azért olvassátok:) na de mind1:) légyszi komizzatok:*
Jó olvasást <3

Miután végeztünk az ebéddel felmentünk a szobába. Glenda akkor már felébredt így kivettem a kiságyból. Leültem az ágy szélére és megetettem. Harry is leült mellém, majd karját vállaimra tette. 
-Pont mit anyukád.-mosolygott.
-Nagyon hasonlítanak.
-A szemük, a szájuk az orruk mindenük ugyan olyan. 
-Igen. Ugyan olyan tökéletes.
-Pont mint te.-csókolt meg.
-Én és a tökéletesség?! Chö..Nem vagyok én tökéletes. Veszekedtem anyával mielőtt meghalt. Egy csomó maradt köztünk..örökre.
-Ne mondj ilyet! Anyukád fönt megbocsátott.
-Jaj ott fönt! Hagyjuk már ezt..Ha valaki meghal az meghal. Nem él tovább. Nincs többé. Nem lát többet, nem hall minket többet. Ennyi. Egy undorító ember vagyok..Hogy veszekedhettem anyával?! Ő szült meg, ő volt aki felnevelt ő miatta vagyok aki vagyok. Én még téged sem érdemellek meg! Én nem érdemlek semmi! Egy szörny vagyok. Inkább én haltam volna meg anya helyett. Mindenkinek jobb lett volna. Azt garantálom! 
-Melody ne mondj ilyen butaságokat! Téged mindenki szeret, mindenki becsül. Rengetegen összetörnének, ha nem lennél..
-Harry, ezt csak te mondod és csak azért, hogy megvigasztalj, de ez tudom, hogy nem így van. Kiskoromban is volt egy legjobb barátom, de őt is elveszítettem.
-Nem veszítetted el, csak ő hamarabb kezdte az iskolát!
-Az nem lényeg! Mivel érdemellek ki téged? Te több 100 lányt megkaphatnál! Vagy több 1000-et is! De te velem vagy, csak nem tudom miért. Nem vagyok szép és látod most is hisztis vagyok. Több gond volt már velem, mint veled mind a 18 éved alatt. Miért pont én? Miért? csak mondj egy okot miért?
-Én nem tudok egy okot mondani.
-Na látod!
-Nem Melody én nem egyet tudok én 1 milliót tudok. De te csak egyet kértél hát tessék. Melody te tanítottál meg szeretni! Sose volt olyan barátnőm mint te.! Sose azért szerettek amilyen vagyok vagy voltam. De te azért szeretsz. Az iskolában egy barátom sem volt. Sose voltam olyan helyes mint a többi focista srác. Én voltam az aki csak néha néha énekelgetett. Engem mindig kicsúfoltak az miatt amiért én voltam a kedvence az ének tanárnak. Tudod milyen rossz volt?! aztán jelentkeztem az X-factoba. Az meghozta nekem a sikert és akkor megtaláltam az igaz barátaimat. Akkor már rengeteg lánynak tetszettem, de én mégis vártam az igazit..aki egyszer úgy fog szeretni, mint még senki! És te eljöttél! Megláttalak azon a csodálatos napon Livestreamon!  És akkor ott beléd szerettem! Azóta hiszek az 1.látásra szerelemben.
-Ez nagyon aranyos volt.-csókoltam meg.-Ne haragudj amiért ilyen voltam..
-Nem baj. Mindenkinek volt már ilyen kitörése.
-Elmegyek sétálni..Jó lenne kiszellőztetnem az fejem..
-Menjünk együtt.-mosolygott.
-De Glenda!
-Van babakocsi.
-Rendben. Akkor adok rá valami szebb ruhát. 
-Oké, addig én is csinálok magamnak valami kinézetet.
-Minek? Így nekem tökéletes vagy! 
-Édes vagy, de tudod, nem csak egy sima ember vagyok, aki csak úgy kimehet minden nélkül sétálni.-nevetett.
-Tényleg. Bocsi..Keresel nekem valami nyári ruhát a szekrényemben? 
-Persze. Magassarkú  vagy szandál?
-Inkább szandál. Most nem tudnék menni másmilyen cipőben.-nevettem.

Harry letette az ágyra a választott ruhát, majd magának is keresett valamit. Nem akart feltűnő lenni, de olyan sem, hogy "Úr isten milyen rosszul néz ki Harry Styles!"  Ezért mindkettőnknek egy átlagos ruhát választott.

Mindhárman készen voltunk. Lementünk az emeletről, Glendát belefektettük a babakocsiba és el is indultunk. Harry felvette a napszemüvegét, hátha kisebb feltűnést kelt ezzel és nem ismerik fel. Hát egy ideig bejött de utána nem volt szerencsénk. Letámadtak minket a riporterek, újságírók, paparazzik...A sok vakutól Glenda sírni kezdett és az a nagy tömeg engem is zavart. Harry megpróbált nyugodt maradni és rendezni ezt az egész ügyet. Szerencsére sikerült neki. De nem csak Harryt faggatták...Az arcomba nyomták a mikrofonokat és sorra kérdeztél, tőlem is és Hazzától is, hogy ki ez a baba. Harry rám nézett és egy fejmozdulattal jelezte, hogy ne mondjak semmit! 

-Nem nyilatkozom! 

-Kérem Harry mondja meg ki ez a kislány a babakocsiban?

-Nem nyilatkozom!

-A maguk közös gyereke?

-Nem nyilatkozom! Hagyjanak!

-Melody! Mióta vannak együtt Mr. Stylessal?

-Nem nyilatkozom!

Rengeteg kérdést kérdeztek még,de mindegyikre azt a választ adtuk,hogy "Nem nyilatkozunk!" vagy hogy "Nem nyilatkozom!" De sajnos ezt a riporterek nem értették meg..Harry megfogta a kezem a másik kezével pedig a babakocsit, és kisétáltunk vagyis  inkább ki törtük magunkat a tömegből. Haza mentünk, nyomunkban a rengetek riporterrel, újságíróval és fotóssal. Szerencsére, mindannyian épségben megúsztunk mindent. Amikor hazaértünk, apa már otthon volt. 

-Jaj de pirosak vagytok! Mi történt?

-Riporterek, újságírók, fotósok..-válaszoltam.

-Értem. Szóval megpróbáltátok elvinni sétálni Glendát de letámadtak titeket..Jól értelmeztem?

-Pontosan így volt. 

-Sajnálom.

-Már megszoktam és szerintem Melody is.-mosolygott Hazz.

-Apa vigyázol Glendára?

-Persze!

-Én felmegyek az emeletre!

-Rendben kislányom.

Harry elindult utánam, de apu utána szolt.

-Harry! Várj egy percet!

-Tessék!

A beszélgetésünkből többet nem hallottam, mert bementem a szobámba és becsuktam az ajtót. Befeküdtem az ágyba, majd bekapcsoltam a tévét és a laptopomat.

*Harry szemszöge*

Elmentünk sétálni, de nem nagy sikerrel..A riporterek nem hagynak nyugodtan..Amikor hazaértünk Melly apukája már itthon volt. Amikor nagy vonalakban elmeséltük neki mi is történt, Melody felment a szobájába, de én lent maradtam, mert beszélni akart velem Justin.

-Figyelj Harry! Én nagyon boldog vagyok, azért, mert Melodyval ennyire szeretitek egymást, de most mivel Katet elvesztettük, ez persze mindenkinek rossz de főleg Mellynek..Kérlek nagyon vigyázz rá! 

-Persze Justin! Ezt megígérem neked! Melodyt az életemnél jobban szeretem és mindent megteszek annak érdekében, hogy ő boldog legyen!

-Köszönöm!

-Ez csak természetes!

Mivel itt véget ért a beszélgetés, ezért felmentem Melodyhoz  a szobába. Amikor  beléptem iszonyatosan ki volt borulva..

-Melody mi történt mi a baj?

-Ez ez a baj...-mutatott a laptopjára.

"Harry Styles és barátnője Melody Scott talán titkolnak előttünk valamit? A két fiatalt ma lencsevégre kapták amint egy kisbabát békésen tologatnak London utcáin. Vajon a mi kis szívtipró Harrynk az egyik éjszaka túl pajkos volt? Ki tudja? Harry és Melody nem nyilatkoztak így nem tudhatjuk mi áll a háttérben, de az biztos, hogyha Harrynek van egy kislánya akkor az a szerelem tényleg igaz. Azt hozzá tesszük, hogy a kisbaba gyönyörű és nagyon hasonlít Melodyra úgyhogy itt bármi lehet." 

Amikor elolvastam, nem hittem a szememnek! Ennyire nem lehetnek bunkók! De persze ha ez nem lett volna elég kiakasztó a tévében ugyan ilyen hírek mentek Glenda babakocsis fényképével..Melody nagyon ki volt akadva..Szemeiből, már folytak a könnyek.. Leültem mellé az ágyra, majd letöröltem őket.

-Harry én ezt már nem bírom tovább. Téged egyszer majdnem megöltek, most azt mondják, hogy van egy gyerekünk mi jön még?!

-Nyugi Melody megoldjuk..

-Nem Harry! Ez örökre így fog menni...ez egy ördögi kör, amit én nem tudok túl élni..Sajnálom, de szakítanunk kell..Hidd el nem akartam, hogy ez legyen, de nem volt más ötletem. 

-De Melody! Kicsim! Mindent megfogunk oldani! 

-De akkor lesznek új pletykák és én ebbe belefogok betegedni..sajnálom..

-De kérlek ne tedd ezt! Kimagyarázzuk, minden rendbe fog jönni! 

-Harry már mindegy..Hogy mindkettőnknek könnyebb legyen, megrendeltem a repülőjegyeket..Haza megyek Magyarországra..

-De..de..

-Harry nagyon szeretlek, de így könnyebb lesz mindkettőnknek..Ne haragudj..

Melody felállt és kisétált a szobából..Összetörtem..Nem tudtam mit csináljak..Sírni kezdtem..hiába vagyok fiú, de akkor is..összetörtem..Valahogy megtudnánk oldani! Tudom! De, ha ő holnap felül a repülőre akkor tényleg mindennek vége..de ha ez így lesz akkor én azt nem élem túl..